Az akár 500 kilométeres óránkénti sebességet is túlszárnyalni képes eszközök gyorsaságát az úgynevezett szuperkavitáció jelensége teszi lehetővé: ilyenkor a vízben száguldó test mögött olyannyira lecsökken a nyomás, hogy a víz gőzzé válik, és apró buborékok keletkeznek; amennyiben pedig ezek a buborékok egyetlen stabil gázpárnává válnak, az áramlási ellenállás csaknem teljesen megszűnik, és a tárgy felgyorsul. A tudósok azóta folyamatosan tökéletesítik az ilyen torpedókat, sőt a jelenséget kihasználó vízi járműveken is dolgoznak. Amerikai kutatók legújabb eredményei szerint azonban a szuperkavitáció nemcsak folyadékokban, hanem szilárd anyagokban is létrejöhet: így olyan bombát terveznek, amely akár a betonban is akadálytalanul száguldhatna.
A Lockheed Martin mérnökei a torpedóknál már bevált eljárást alkalmaznák az új, mindenen áthatoló bombákban. Ennek lényege a megfelelő kezdeti sebesség és lövedék orrának alakja, ami a célpont anyagából – legyen az kő, homok vagy acél – hozza létre az irdatlan sebességet megengedő gázbuborékot. Ha az ilyen bomba, vagy lövedék a megfelelő szögben éri a célt, úgy haladhat benne tovább, hogy csak a speciális kialakítású orr érintkezik az anyagával. Így a számítások szerint az azonos átütő erőre képes bombák robbanóanyag-mennyiségének kilenctizede is megtakarítható. A kutatók most a megfelelő forma tervén dolgoznak, és terveik szerint hamarosan működő prototípussal állnak elő.
