Rázós razzia

Kis híján rendőrökkel törették fel Brüsszelből érkezett revizorok a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. vezetőinek irodáit. A nyakkendős kommandó igazgatósági határozatokra, vezetői értekezleteken készült feljegyzésekre volt kíváncsi, annak az összehangolt, egész Európára kiterjedő vizsgálatnak a részeként, amelyben hat országban (német, olasz, francia, belga, osztrák és magyar cégeknél) öt gázipari társaság és az MVM esetében azt vizsgálják, hogy visszaéltek, visszaélnek-e erőfölényükkel a piaci szereplők rovására.

„Tudtuk, hogy Brüsszelben vizsgálat folyik a hosszú távú áramvásárlási szerződésekről; esetleges állami támogatásra lennének kíváncsiak” – mondja Gerse Károly, hozzátéve, hogy a társaság vezetői készséggel álltak a brüsszeli revizorok rendelkezésére. A szerződéseket a Pénzügyminisztérium mind megküldte már az Európai Bizottságnak. Mint a vezérigazgató-helyettes hozzáteszi, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) árampiaci vizsgálati jelentéséből azt is tudták, hogy az MVM a „bűnbak” a liberalizációval kapcsolatos problémákért, mint ahogy tisztában voltak azzal is: a GVH egyedi vizsgálatot készül indítani a hosszú távú szerződések ügyében. Azt azonban nem értik, mi szükség volt az ötvenes évek hangulatát idéző rajtaütésre, ami nemcsak az MVM központi irodaházára, de a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Zrt. központjára is kiterjedt.

REVIZOROK. A Budai várban lévő épület nemzetbiztonsági szempontból is védett, így Tombor Antal elnök-vezérigazgató első meglepetéséből felocsúdva a titkosszolgálathoz fordult tanácsért, hogy vajon a brüsszeli hivatalnokoknak valóban jogukban áll-e betörni az irodájába, betekinteni valamennyi, az irodaépületben őrzött dokumentumba, számítógépbe. A válasz egyértelmű „igen” volt. Magyarország uniós csatlakozásakor elfogadta és bevezette azokat a szabályokat, amelyek felhatalmazzák az Európai Bizottság határozatával kiküldött revizorokat – akiket ez esetben a GVH munkatársai is elkísértek – a helyszíni razziákra. Az ezekhez szükséges bírósági felhatalmazást – brüsszeli információnk szerint – az adott ország igazságszolgáltatásának nem áll módjában mérlegelnie.

Az érintettek szerint a nyakkendős kommandó ugyanúgy hozzájutott volna a vizsgálat szempontjából szükségesnek vélt dokumentumokhoz, ha nem erőből lép fel. Az MVM és a Mavir működését is több hivatal és hatóság ellenőrzi, amennyiben áthágták volna a hatályos hazai szabályokat, úgy elmarasztalták volna e vállalatokat. A razziával Brüsszel azt sugallja, hogy az MVM és a Mavir (például a Magyar Energia Hivatallal összejátszva) akadályozza a liberalizációt. Ha viszont a hazai törvények szerint végzik működésüket, de Brüsszelből nézve ez nem felel meg az uniós normáknak, úgy a jogalkotót, a kormányt kell felelősségre vonni. A Figyelő által megkérdezett versenyjogi szakértők szerint vélhetően ez is fog történni, vagyis végső soron majd a magyar törvényhozást és a kormány utasítják a szabályok megváltoztatására. Már csak azért is, mert állami tulajdonú társaságokról van szó. Akkor viszont mi végre is volt a rajtaütés, mit rejthettek volna el a villamos művek és a rendszerirányító vezetői, ha tudják, mikor érkeznek a revizorok?

Brüsszelben, az európai razziasorozat apropóján arra emlékeztetnek, hogy már hónapokkal ezelőtt jelezték: rendet fognak tenni az európai energiapiacon, ahol a liberalizáció ellenére még mindig nincs tisztességes verseny, és a régi monopóliumok még mindig diktálják, vagy legalábbis erősen befolyásolják az árakat. Az Európai Bizottság egy tavaly novemberi ágazati jelentése egyebek közt kifogásolta, hogy az áram és a gáz nagykereskedelmének piaca nem elég likvid – a gáz esetében főleg a hosszú lejáratú szerződések túlsúlya miatt, az árampiacon pedig azért, mert számos nagy cég a termelésben és a kiskereskedelemben is érdekelt, így tulajdonképpen nincs is szüksége nagykereskedelmi piacra. Az akkori jelentés alapján a legkevésbé a magyar, a lengyel, a cseh, a szlovák, az észt és a szlovén gázpiacon valósult meg a verseny, ahol az egykori monopóliumok még ma is közel 100 százalékos piaci részesedéssel bírnak.

MEGELŐZŐ SZAKASZ. A vihar előszeleként Brüsszel az idén áprilisban összesen 17 uniós tagállammal szemben indított jogsértési eljárást a gáz és a villamos áram piacát megnyitó irányelvek nem megfelelő átültetése miatt. Az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja, hogy a vonatkozó magyar törvények összhangban vannak-e a közösségi jogszabályokkal. Nem csinálnak túlzottan nagy titkot abból sem, hogy a gáz- és villamosipari cégeknél végrehajtott múlt heti razziák egytől-egyig az energiapiaci rendteremtés folyamatába illeszkednek, noha a rajtaütésszerű helyszíni szemle csak egy esetleges későbbi vizsgálat megelőző szakaszának számít. „Vannak bizonyos visszaélések, amelyekre az ilyen meglepetésszerű látogatások nélkül soha nem derülne fény” – indokolta egy bizottsági forrás az akciót, amely sokkolta az MVM illetékeseit. Zavarukat mutatja, hogy még a vizsgálat alapjául szolgáló bizottsági határozatot is kirakták a cég honlapjára, amelyet egyébként a brüsszeli versenyhatóság éppen a vállalat érdekében bizalmas információként kezel. Szakértők szerint célszerű volt a szöveget nyilvánosságra hozni, a szakmai közvéleménynek ugyanis arról árulkodik a határozat, hogy a brüsszeli tisztviselők számos ponton rosszul, vagy félreinformáltak.

A trösztellenes ügyek vizsgálatának nincs jogszabályban előírt határideje, de az esetek túlnyomó részében 1-3 éven belül születik meg a végleges döntés, feltéve, ha ténylegesen van jogsértés. Vagyis ideális esetben jövő nyárra várható határozat. Addigra viszont a piaci modell alapvetően átalakul – ennek előkészítése már javában zajlik -, és a szabályozás végre valóban piaci körülményeket teremt az MVM számára is. Ezért végképp nem tudni, mi is volt tulajdonképpen a razzia célja: érdemi vizsgálat, vagy csupán erődemonstráció.