A költségvetést jelentősen stabilizáló, az eddigi bevételek 16,8 százalékát produkáló vámhatóság a napi cash flow-finanszírozásban is kedvezően hat a büdzsére. Ugyanis a bevételeinek egy része – 0,7-1 milliárd forint – nem határidőkhöz kötve, hanem naponta rendszeresen érkezik a kasszába importáfa címén. Ebből az adónemből együttvéve – a visszaigénylések teljesítése előtt – 50,8 milliárd folyt be.
Továbbra is szárnyal a regisztrációs adó, a tavaly ilyenkori 10,4 milliárddal szemben 18,9 milliárdot fizettek be az újonnan forgalomba helyezett autók után. Mindez azért is meglepő, mert a korábbi évek tapasztalatai szerint általában lanyhább a gépkocsi-értékesítés az év elején. A statisztikák azonban meggyőzően mutatják, hogy ezúttal más a helyzet: tavaly az első negyedévben ötezerrel kevesebb autót helyeztek forgalomba, mint az idén. Az összeg elszaladásához persze hozzájárult az is, hogy időközben nagyobb fordulatszámra kapcsolt az elektronikus adatellenőrzés a VPOP és az okmányirodák között, ennek köszönhetően ma már szinte kizárt, hogy meg lehessen kerülni az adó megfizetését.
A Pénzügyminisztérium már „beárazta” a magasabb fizetési kedvet: éves bevételi prognózisát csaknem 81,1-ről 90 milliárd forintra növelte. A regisztrációs adó befizetéséből azt is meg lehet állapítani, hogy jobban növekszik a magasabb környezetvédelmi kategóriákba sorolt új és régi autók száma. Vagyis a hazai gépkocsipark kezd elmozdulni a fiatalabb átlagéletkor irányába.
A jövedéki adókra sem lehet panasz: kilencmilliárddal lett nagyobb a bevétel, mint egy évvel ezelőtt az első három hónapban. Elsősorban az üzemanyagok után befizetett összegek gyarapodtak, annak ellenére, hogy folyamatosan nőtt az ár, s a korszerűbb járművek fajlagosan kevesebb benzint vagy dízelolajat fogyasztanak.
