Egyéni tb-járulék számlák
Elfogadta a kormány az egyéni egészségbiztosítási járulékszámlák bevezetéséről szóló határozatot – jelentette be Rácz Jenő egészségügyi miniszter. A rendszer júliustól élesben működik, attól kezdve könnyebben megállapítható, hogy ki jogosult a tb által finanszírozott szolgáltatásokra, illetve ki nem. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által kidolgozott informatikai háttérrel a beteg is meggyőződhet arról, befizették-e utána a járulékot, így jogosultságot szerzett-e a tb által finanszírozott ellátásokra, s azt is követheti, hogy mikor, hol és milyen szolgáltatást vett igénybe a biztosító kontójára. Az új rendszerrel nem szűkül az OEP által jelenleg finanszírozott gyógyellátások köre, s a tervek szerint jövő januártól bevezetnék a háromszintű biztosítási csomagot, amelynek keretében a beutalási rendtől eltérően igénybe vett, illetve az extra szolgáltatásokért már térítést kell fizetni, akár készpénz, akár kiegészítő biztosítás formájában.
Kína fogadja a magyar gabonát
Elhárultak a Kína által eddig támasztott adminisztratív akadályok a magyar gabonaexport elől – jelentette be Benedek Fülöp, az agrártárca Pekingben tárgyaló közigazgatási államtitkára. A magyar gabona kínai exportjának lehetősége a múlt év őszén merült fel. Ekkor kezdődtek tárgyalások a két ország között a magyar lehetőségek tisztázásáról. A feltételek konkretizálása azért volt fontos, mert így több évtized után lehetővé vált, hogy a magyar gabonát levegyék a kínai tiltólistáról. Ennek eredményeként a szakértők szerint akár 1 millió tonna búza esetleges kiszállításáról is szó lehetne a Kínai Népköztársaságba. Az államtitkár azonban hangsúlyozta: a két állam csak a gabonakivitel lehetőségét teremtette meg az egyezmény aláírásával, a konkrétumokról a kereskedőknek kell megállapodniuk.
Reflexió:
Széchenyi Kártya: új keret
Az 55 ezredik Széchenyi Kártya kibocsátásának alkalmából Kóka János gazdasági miniszter bejelentette: a kártyával járó rulírozó hitelkeret maximális összegét 10 millióról 25 millió forintra emelték. A konstrukció felett a KA-VOSZ Rt. bábáskodik, ilyen hitelt jelenleg a Magyarországi Volksbanktól, a Magyar Takarékszövetkezeti Banktól (és a kapcsolódó takarékszövetkezetektől), az OTP Banktól, az MKB-tól, az Erste Bank Hungarytól lehet igényelni. A részt vevő hitelintézetek eddig 237 milliárd forint hitelt folyósítottak.
SKONDA MÁRIA, a Magyarországi Volksbank Rt. vezérigazgató-helyettese:
„Az első, emelt összegű keretet tartalmazó kártyák kibocsátása április közepe és május eleje között várható. A 25 millió forintos hitelkeretet biztosító kártya igénylésének feltétele, hogy az ügyfél éves átlagos számlaforgalma elérje az igényelt hitelkeret ötszörösét, s legalább egy éve 5 millió forintos keretösszegű Széchenyi Kártyával kell rendelkeznie. Bankunknál arra számítunk, hogy a kártyaszám és a hitelkihelyezések összege 25-30 százalékkal nő. Eddig a Széchenyi Kártyát és a hozzá tartozó hitelkeretet elsősorban a mikrovállakozások vették igénybe, a hitelkeret megemelése a nagyobb vállalkozások érdeklődését is felkeltheti. A Magyarországi Volksbank eddig közel 4 ezer Széchenyi Kártyát bocsátott ki, a kihelyezések töredék részében, alig száz esetben tapasztaltunk a visszafizetéssel kapcsolatos problémát.”
Elállt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. ellen decemberben benyújtott keresetétől a Budapest Airport (BA) Rt. privatizációs pályázatán ajánlatot tevő Airport Partners Hungary Tanácsadó Kft., a Hochtief vezette konzorcium magyarországi cége – tartalmazza a Fővárosi Bíróság közleménye. Az Airport Partners az ÁPV Rt.-nek azt a döntését támadta meg, amellyel a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Rt.-t a brit BAA Plc-nek ítélte oda. A brit cég közel 465 milliárd forintot kínált a reptér 75 évre szóló üzemeltetési jogáért, míg a második helyezett Airport Partners ajánlata 406 milliárdról szólt (fél évvel korábban szakértők 110 milliárdra becsülték az ügylet értékét). Közben újabb és újabb vételi ajánlatok születnek magára a BAA-ra; a világ legnagyobb repülőtér-üzemeltetője ezeket sorra visszautasítja, tőzsdei értéke pedig szépen araszol fölfelé.
Csődveszélyben a Eurotunnel
Csak az év végéig biztosított a Eurotunnel működése, 2007-től kérdéses a folytatás – jelentette be a Franciaországot Nagy-Britanniával összekötő alagutat üzemeltető társaság, amely újabb haladékot kért hitelezőitől 6 milliárd fontot (10,5 milliárd dollár) meghaladó adósságának törlesztésére. A cég alapvető problémája, hogy a Csalagút építési költsége alaposan meghaladta a tervezettet, s az 1994-es megnyitást követően hamarosan kiderült, hogy a forgalom nem generál kellő nyereséget a hitelek törlesztéséhez. Ezért jószerével a permanens átszervezés állapotában van a költségek csökkentése érdekében – tavaly 900 munkahelyet szüntettek meg -, de már látszik, hogy az 1997. évi után feltétlenül újabb adósságátütemezésre van szükség, mert a jövő évi törlesztéseket nem tudják teljesíteni.
Lapokat adott el az agrártárca
Pályázat útján értékesítette a vagyonkezelésében lévő mezőgazdasági lapcsaládot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. A tárca a Magyar Mezőgazdaságot, a Kertészet-Szőlészetet, a Kertbarát Magazint és a Kistermelők Lapját, valamint a Méhészetet, továbbá az Erdőgazdaság és Faipar című lapot adta el a Magyar Mezőgazdaság Kft. és a Szabad Lap Kft. által közösen alakított konzorciumnak nettó 440 millió forintért. A mezőgazdasági lapcsaládot a továbbiakban a Mezőlap Kft. adja ki, amelynek fele-fele arányban tulajdonosa a pályázatban nyertes két társaság. A Mezőlap Kft. törzstőkéje 10 millió forint. A Magyar Mezőgazdaság Kft. éves árbevétele 500 millió forint körül mozog, míg a Szabad Lap Kft. forgalma eléri az 1,2 milliárdot.
Romániai magyar cégalapítók
Az idei első két hónapban 207,9 millió euró friss külföldi működőtőke-befektetés érkezett Romániába, ez 50,8 százalékkal több, mint a tavalyi azonos időszakban. Februárban olasz befektetők alapították a legtöbb vállalatot, összesen 214-et, utánuk a magyarok következtek 58 új céggel és a franciák, 56 vállalattal. Ugyancsak februárban a legnagyobb tőkeemelést – 24,3 millió euróval – az Impress Buftea francia csomagológyár hajtotta végre, míg a Plus Discount Romania, amelynek német részvényes a többségi tulajdonosa, 18,5 millió eurós tőkeemeléshez jutott a német anyavállalattól.
