KIFUTÁS. Amikor az állampapírpiacon a különböző típusú papírok – kincstárjegyek vagy kötvények – futamideje véget ér, a papírt kibocsátó (hazánkban az Államadósság Kezelő Központ) visszafizeti a névértéket, illetve – kamatfizetést is ígérő kötvény esetén – az utolsó kamatrészt. Ez a kötelezettség nagyobb lejáratok esetén összesítve gyakran több száz milliárd forintot is kitehet. Érdemes áttekinteni, hogy mi lehet ezután a pénz sorsa és milyen hatásokat generálhat.
VISSZA A KÖTVÉNYBE. Az első két lehetőség kézenfekvő. Ezeknél a pénzt ismét magyar állampapírokba fektetik – vagy az aukciós értékesítés keretében (az elsődleges piacon), vagy már forgó instrumentumba (a másodlagos piacon). A lejáró állomány méretének újbóli megvásárlása az adott papírok árfolyamának emelkedését, azaz hozamának csökkenését idézheti elő.
MÁS ÚTON. A pénz a jegybank kéthetes betéti konstrukciójába is vándorolhat, az irányadó ráta (jelenleg 6 százalék) melletti kamatozással. Újabb lehetőségként a bankközi forintpiacon is kihelyezhető az összeg, ami a többletlikviditás miatt lefelé nyomhatja a bankközi kamatokat. Végül az ötödik megoldással elsősorban a külföldiekre élhetnek: kivihetik a pénzt az országból, forintgyengülést okozva. A gyakorlatban az említett öt lehetőség különböző arányú kombinációja valósul meg.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
