Gazdaság

A büdzsé rekordhiánya

egyszerre világított rá a választások első fordulójában győztes kormánykoalíció és a magyar gazdaság leggyengébb pontjára.

Az első negyedévben az állami költségvetés deficitje meghaladta a félévre tervezett mértéket, s ezzel – az időarányos hiányokat nézve – sajnálatos módon, többéves rekordot döntött. Mindez elhomályosítja, bár nem feledteti azt a – legalábbis – nem elegáns kommunikációs „trükköt”, hogy a kedvezőtlen adatot a pénzügyi tárca csak a voksolás napját követően hozta nyilvánosságra.

Magyarázat persze mindenre adódik. A Pénzügyminisztérium szerint a felgyorsult uniós kifizetések és az áfacsökkentés dagasztják a hiányt, jóllehet nehéz elképzelni, hogy e folyamatokkal előre nem lehetett kalkulálni. Emellett a kiadások növekedéséhez járul hozzá a választások előtt hirtelen esedékessé vált 13. havi (!) nyugdíj első felének folyósítása. Ezek jórészt egyszeri tételek, amelyek nem veszélyeztetik az éves hiánycélt – szól a pénzügyi tárca érvelése. Ám az elmúlt esztendőkben rendre kudarcot vallott kormányzati kalkulációk legalábbis kétkedésre intenek. A szakadék ma is ott tátong a hivatalos GDP-arányos éves hiányszám (4,7 százalék), illetve a piac által becsült érték (több mint 6 százalék) között.

Az Európai Unió és a hitelminősítők egymás után vonják kérdőre a magyar kormányt, és teszik világossá: fogytán az intézmények és a piac türelme. A költségvetési kiigazításnak a választások után nem látszik alternatívája. Egyesek tudni vélik, hogy a győzelemre esélyes koalíció íróasztalfiókjaiban már ott lapul a néhány százmilliárdnyi spórolást előirányzó csomagterv. Nem halogatható tovább az államháztartás egyensúlyi helyzetének helyreállítása, vagy legalábbis egy nagyobb lépés megtétele ebbe az irányba.

Az ördög persze a részletekben lakozik. Egy esetleges adóemelést csak nagyon célzottan lehet végrehajtani, a magas élőmunka-teher további növelése kifejezetten káros lenne a tisztességesen működő magánvállalkozások számára. De hosszabb távon a kiadások mechanikus vágása sem érhet célt. Ahhoz, hogy a hiány ne termelődjön újra, szerkezeti reformokra lesz szükség. Nem elég egyszer csökkenteni a deficitet és/vagy növelni a bevételeket, az állami újraelosztás mechanizmusait kell átalakítani.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik