Gazdaság

Alig 20 árvízkár-bejelentés érkezett a biztosítókhoz

A biztosító társaságokhoz kedd délutánig mindössze alig 20 kárbejelentés érkezett az árvízkárokkal kapcsolatban - mondta az MTI-nek Flachner Ferenc, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) Lakásbiztosítási Tagozatának vezetője kedden.

Az árvízhelyzet miatt a lakásbiztosításokkal foglakozó társaságok naponta megküldik adataikat a kárbejelentésekről a Mabisz-nak, eddig azonban mindössze alig húsz esetről érkezett bejelentés. A károsultak egyelőre a kármentéssel és ingóságaik biztonságba helyezésével vannak elfoglalva, illetve az is előfordulhat, hogy az elöntött ingatlant körbezárta a víz, és egyelőre megközelíthetetlen – mondta a Mabisz tagozatvezetője.

A biztosító társaságok szerződéseinek mindegyikében szerepel az alapszerződésben vagy kiegészítő biztosításként az árvíz elleni védelem. Ez azonban csak megfelelő védelemmel, gáttal ellátott területre vonatkozik, illetve olyan – a Dunakanyarban több település mellett található – magas fallal védett ingatlanra köthető. Ártéren, hullámtéren épült házakra nem – szögezte le Flachner Ferenc.

A Mabisz összesített adatai szerint a 2002-es dunai árvíz során összesen 650 káresetre 350 millió forint kártérítést fizettek ki. A borsodi térségben ugyanebben az évben elöntött területeken 360 kárbejelentésre mintegy 100 millió forintot térítettek.

A 2002-es árvizet követően, 2003. január 1-jével kezdte meg működését a nem biztosítható – ártéri területeken vagy hullámtérben – épült ingatlanok tulajdonosainak kárenyhítésére szolgáló Wesselényi Alap. Az Alap legfeljebb 15 millió forintig, kizárólag az ingatlanban történt kár megtérítésére szolgál, ennek fejében az ingatlan tulajdonosának egy átlagos éves biztosítási díjat – egy 6 millió forintos ingatlanra évi 12 500 forintot – kell fizetniük, a többit az állam állja.

A Wesselényi Alap a szakemberek véleménye szerint lényegében nem működik, 2005 végéig mindössze 189-en csatlakoztak az Alaphoz, köztük 63-an Budapest, 45-en Pest megye területéről. Biztosítási szakemberek szerint a lanyha érdeklődés és részvétel oka a kellő motiváltság hiánya miatt: a több mint 10 ezer forintos éves átlagos díj csak elemi csapások és tűz esetére szól, ingóságokban eset kárra nem vonatkozik, s a lakosság „megszokta, hogy ha nagy baj van és mindent elönt a víz, úgyis fizet az állam” – állítják az MTI által megkérdezett szakmeberek.

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik