Választottak Ukrajnában
Érdekes eredményt hoztak a vasárnapi ukrajnai parlamenti választások, hiszen a legtöbb szavazatot, 30,1 százalékot a 2004. végi „narancsos forradalom” során megbuktatott Leonyid Kucsma oldalán „harcoló” akkori kormányfő, Viktor Janukovics pártja gyűjtötte be. A narancsos mozgalom hullámán államfővé választott Viktor Juscsenko nevével fémjelzett párt csak a harmadik lett 15,2 százalékkal, míg a Juscsenkóval annak idején együtt küzdő, ezért miniszterelnökké avanzsált, de később a fokozódó nézeteltérések miatt menesztett Julia Timosenko mögött álló tömörülés 22,4 százalékkal került a második helyre. Első körben a narancsos erők próbálnak kormányt alakítani; a tárgyalásokat behatárolja, hogy Timosenko magának vindikálja a kormányfői posztot. (Elemzésünk a 10. oldalon.)
A Hyundai Csehországban
Északkelet-Csehországban, az Ostrava melletti Nosovicében létesít autó-összeszerelő üzemet a dél-koreai Hyundai – erről született megállapodás a hét elején Prágában. Az Európai Unióban ez lesz a márka első gyártótelepe, az 1 milliárd eurót közelítő beruházás révén évi 300 ezer kocsit kibocsátó, közvetlenül 3 ezer – közvetve további 10 ezer – főnek munkát adó üzem jön létre. A prágai kormány 150 millió euró közvetlen támogatásban és 45 millió euró adókedvezményben részesíti a beruházást, amelyért Szlovákia és Magyarország is versengett. A Hyundai-csoporthoz tartozó Kia a szlovákiai Zsolna mellett épít szintén 300 ezer darabos kapacitású összeszerelő üzemet, s Prága azt is vállalta, hogy finanszírozza a két, egymástól mintegy 80 kilométerre lévő telephely közötti, 2010-re ígért autópálya-összeköttetés kialakítását. A 2007-ben induló zsolnai, illetve a 2008-tól termelő üzemek révén egy főre vetítve az EU-ban Szlovákia lesz az első számú, Csehország pedig a második legnagyobb autógyártó telephely.
Reflexió:
Begyűrűző izlandi válság?
Izland adósságállományát egy hónapja leminősítette a Fitch, miután 13 százalékot zuhant az izlandi korona, ami a magyar piacra is hatott. Húsz százalék feletti fizetésimérleg-hiánnyal, közel 350 százalékos GDP-arányos államadóssággal, s a devizatartalékok több mint hatszorosát kitevő rövidlejáratú devizaadóssággal terhelt szigetország küszöbön lévő valutaválsága hatással lehet Magyarország forint- és kötvénypiacára is – állítja a dán Danske Bank elemzése.
LARS CHRISTENSEN, a dán Danske Bank szenior elemzője:
„Jóllehet, Izland és Magyarország közt kevés a hasonlóság, azért van néhány közös pont. A legfontosabb, hogy szinte ugyanazok a külpiacokról érkező nagybefektetők határozzák meg e két ország devizapiacát és kötvénypiacát. Bár alapvetően optimista típus vagyok, Magyarország gazdaságpolitikai helyzetét nagyon sötéten látom. Már a Fidesz-kormány költségvetési politikájával is elégedetlen voltam, az elmúlt egy-két év makrofolyamatai pedig egyenesen aggasztóak. Az izlandi valutaválság esetleges kiéleződése pedig megijesztheti a Magyarországon befektetőket is, akik visszavonulhatnak a kisebb, de biztonságosabb hozammal kecsegtető piacokra. A két nagy politikai erő a gazdasági válság jeleit semmibe véve folytatja a választási kampányt, s nem elkötelezett a reformok iránt.”
Huszonhat kilométernyi új autópályát adtak át a forgalomnak: az M7-es Ordacsehi és Balatonkeresztúr közötti szakaszát hétfőn vehették birtokba a közlekedők. A Vegyépszer Rt. 2004 áprilisában kezdett hozzá a közbeszerzési pályázaton 62,29 milliárd forintos ajánlattal elnyert beruházás kivitelezéséhez. A mai tervek szerint az M7-es a jövő év végére épül ki a déli országhatárig, dacára a köröshegyi völgyhíd kivitelezésében kialakult késedelemnek. A Nemzeti Autópálya Rt. a múlt év végén írta ki a még hiányzó 35,5 kilométeres, a Balatonkeresztúr-Nagykanizsa szakasz közbeszerzési pályázatát.
Sztrájkok Nyugat-Európában
Franciaországban kedden kiterjedt munkabeszüntetéssel tiltakoztak a szakszervezetek és a diákok érdekvédelmi szervezetei az első munkaszerződésről nemrég elfogadott törvény ellen. A sztrájk érintette a tömegközlekedést, a repülést, az oktatást, a postai szolgáltatásokat és a médiát, s a követelés alátámasztására ismét tüntetéseket tartottak számos francia városban. A párizsi kormány azonban egyelőre nem kíván visszakozni a szakértői szerint a fiatalok munkanélküliségét enyhítő törvény végrehajtását illetően. Nagy-Britanniában az utóbbi nyolcvan év legnagyobb közszolgálati sztrájkja kezdődött kedden, a nyugdíjjogosultság tervezett szigorítása miatt. Több szakszervezet felhívására a brit városi önkormányzatok hatáskörébe tartozó szolgáltatások ellátói – állami iskolák tanárai és segédszemélyzete, tanácsi szociális gondozók, könyvtárasok, szemétszállítók, rendfenntartók, egyes városokban bizonyos tömegközlekedési cégek dolgozói, valamint a parkolóőrök – léptek 24 órás sztrájkba.
Légi járat Debrecenbe
Közel negyven év elteltével, május elsejétől újraindul a Debrecen-Budapest légi járat, méghozzá hétköznapokon mindjárt kétszeri fordulóval. A két város között a német OLT légitársaság gépei repülnek, a járatokra a Malév és a brémai székhelyű társaság egyaránt árul jegyeket, a Malév pedig egyetlen jeggyel, közvetlen úti célként szerepelteti az összes Budapestről elérhető célállomását Debrecenből. Egy sima Debrecen-Budapest jegy 20-25 ezer forint körül lesz, de az utasok többsége – azok, akik a várakozás szerint azért veszik igénybe a járatot, hogy Ferihegyről nemzetközi célpontokra repüljenek tovább – lényegesen kevesebbet fizetnek majd.
Közép-európai egyezség
A fejlesztési tervek és területi politikák összehangolását és a Közép-európai Fejlesztési Régió megalapítását tűzték ki célul a Magyar Tudományos Akadémián tartott nemzetközi konferencián a térség tíz országának uniós ügyekért felelős tisztségviselői, továbbá tudományos szakemberei. A tanácskozáson a határon átnyúló és transznacionális együttműködésekről, a Duna komplex programjáról, valamint a kutatóintézetek hálózatának erősítéséről is tárgyaltak. Magyar kezdeményezésre egy európai szintű – budapesti székhelyű – kohéziós intézet felállításáról is egyeztettek.
