Felgyorsulni látszanak az események a magyarországi helyi iparűzési adó ügyében – írja a Világgazdaság. Előbb a testület főtanácsnoka hozta nyilvánosságra álláspontját az iparűzési adóra nagyban hasonlító olasz regionális adó (Irap) ügyében, amely szerint az sérti az uniós jogot, ezért meg kell szüntetni. A főtanácsnoki indítvány után pedig két nappal nyilvánosságra hozta végzését a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság által kezdeményezett esetben, amelynek tétje az volt, hogy az adónem ellentétes-e a közösségi joggal. A luxembourgi intézmény úgy határozott: nem illetékes az adott ügyben, mivel a felperesek hazánk uniós tagsága előtti időszakra vonatkozóan vitatják a teher EU-szabályok szerinti jogszerűségét.
Ezzel azonban nem ért véget a helyi iparűzési adó ügye, ugyanis a Világgazdaság információi szerint hamarosan az Európai Bíróság elé kerülhet egy olyan eset, amely az uniós tagság utáni időszakra vonatkozik.
Igen komoly esély mutatkozik a második főtanácsnoki indítvány láttán, hogy az EB a helyi iparűzési adót is uniós jogba ütközőnek ítéli majd. A kulcskérdés itt is az, ilyen döntés esetén mely cég kaphatja majd vissza a befizetett öszszeget. A precedensjogi megközelítés alapján három időpont merülhet fel – véli Elkán László. A PricewaterhouseCoopers igazgatója kifejti: egyrészt elképzelhető az Irap-ügyben 2-3 hónap múlva hozandó és az adóalanyok szempontjából kedvező ítélet napja. Vagyis ebben a verzióban az a magyarországi adózó számíthat a visszatérítésre, amely a szóban forgó időpontig eljárást kezdeményez. Adótanácsadók egyelőre nem adnak felvilágosítást arról, hány vállalkozás élt ezzel a lehetőséggel. Szóba jöhet a már említett, néhány hét múlva az Európai Bírósághoz kerülő magyar ügyben hozandó főtanácsnoki álláspont közzétételének napja, amely több hónap múlva lehet. De arra is van esély, hogy az ügynek az Európai Bíróság hivatalos lapjában történő publikálásának napja legyen a kérdéses időpont, s ez nincs messze, egy-két hét lehet – hívja fel a figyelmet Elkán. Az adótanácsadóval egyetértve Oszkó Péter, a Deloitte adópartner hozzáteszi: lehet egy negyedik időpont is, nevezetesen a Komárom-Esztergom megyei ügy 2005. augusztus 20-i közzétételének napja. A tét nagy: évente 350 milliárd forintról van szó, és lényegében a vállalkozások teljes, százezres nagyságrendű körét érinti az iparűzési adó. A Világgazdaság úgy tudja, a két héttel ezelőtti történések hatására további adóalanyok tesznek konkrét lépéseket annak érdekében, hogy visszakaphassák a lerótt tételt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
