Még így is olcsóbb a deviza
Dacára a forint-gyengülés miatt emelkedő törlesztő-részleteknek, a devizaalapú hitelek árelőnye még mindig jelentős. Ha példaként megnézünk egy ötmillió forintos, 15 éves futam-idejű lakásvásárlási kölcsönt a Raiffeisen kínálatából, akkor 165 forintos svájci frank árfolyam mellett havi 45 ezer forintos induló törlesztő-részlettel szembesül az ügyfél. Euróalapon ugyanekkora hitelért mondjuk 251 forintos árfolyamon durván 51 ezer forintos induló törlesztés társul, miközben forinthitel esetén havonta 78 ezer forint adósság keletkezik. A bank számításai szerint ahhoz, hogy a CHF-hitel törlesztése utolérje a forintos konstrukcióét, a franknak az induló 165-ről 272 forintos szintre kellene erősödnie, az euróhitel esetében pedig a kezdeti 251-es euróról 380 forintos árfolyamnak kellene bekövetkeznie. Ettől egyelőre a legpesszimistább elemzői prognózisok is távol állnak.
Egy százalék gyengülés, egy százalék drágulás
A Magyar Nemzeti Bank korábban nyilvánosságra hozott számításai szerint egyszázalékos árfolyamváltozás egy százalékkal emeli, vagy mérsékli a devizahitelek havi törlesztéseit, abban az esetben, ha közben az irányadó jegybanki alapkamatokban nem történik változás. Az összefüggés oda-vissza fennáll, vagyis egységnyi forintgyengülés ugyanannyival drágítja a devizahiteleket, mint amennyivel olcsóbbá teszi azokat egy egységnyi forinterősödés.
Az utóbbi hetek konkrét devizapiaci folyamataira lefordítva mindezt, láthatjuk, hogy azok, akik valamikor az év elején, 250-255 euró/forint, illetve 161-162 svájci frank/forint árfolyamon jutottak devizahitelhez, most – pusztán az árfolyamhatás következtében – öt-hét százalékkal magasabb havi törlesztőrészlettel szembesülnek.
Most kell szerződni?
A dolog ugyanakkor fordítva is működik: az, aki mondjuk március 22-én 268 forintos euróárfolyamnál, illetve az ezzel egyidőben kialakult 170-es frankkurzusnál vett fel devizahitelt, legkésőbb néhány hónap elteltével folyamatosan alacsonyabb törlesztőrészletben reménykedhet. Ha ugyanis az euró visszagyengül legalább a 255 forintos szintre, a svájci frank/forint kurzus pedig visszatalál például a 162-es jegyzéséhez, akkor ez durván öt-hét százalékkal enyhítheti a devizaadósok havi terheit.
A mostani gyenge árfolyam dacára sem biztos, hogy jó ötlet most fejest ugrani egy frankalapú hitelbe – vélik a FigyelőNet által megkérdezett elemzők. Az árfolyamok mellett a kamatkockázatokról sem szabad elfeledkezni, valamint – frankalapú hiteleknél – az euró/frank keresztárfolyam alakulásáról sem. A három tényező közül bármelyik is változzék negatív irányban, azt megérezhetik a devizaadósok, figyelmeztet Hegedűs Csaba, az Inter-Európa Bank elemzője. Mind a svájci, mind pedig az európai jegybank is kamatemelési ciklusában van, teszi hozzá Lányi Bence, a Raiffeisen elemzője, amelynek egyelőre sem a csúcspontját, sem a záró időpontját nem lehet pontosan látni. Tavaly december eleje óta eddig kétszer emelt kamatot az EKB és kétszer a svájci központi bank, ám a folyamatnak még biztosan nincs vége. A legfrissebb elemzői kommentárok szerint a svájci irányadó kamatsáv közepe a mostani 1,25 százalékról év végére a 2 százalékot is elérheti, az uniós alapkamat pedig a jelenlegi 2,5 százalékról 3 százalékra kúszhat fel már szeptember végére.
Az MNB erre vonatkozóan is készített kalkulációt, amely szerint például egy másfél százalékpontos euró- vagy frankkamat-emelés önmagában 9,3 százalékos extra törlesztőterhet jelent havonta, tízszázalékos árfolyamgyengüléssel párosulva viszont már több mint 20 százalékos drágulást eredményez a havi adósságban. Az elmúlt időszak – fél százalékpontos – kamatemelései tehát durván 3 százalékkal emelik a havi terheket, amihez hozzáadódik a már említett 5-7 százalékos drágulás az árfolyamhatásnak köszönhetően, miáltal összességében például egy 50 ezer forintos havi törlesztés azon nyomban 55 ezer forintra ugrik. 
Arról sem szabad továbbá megfeledkezni, mutat rá a további rizikófaktorokra Lányi Bence – hogy a svájci frank az euróval szemben most viszonylag gyenge (a forinthoz képest sem erősödött annyit, mint az euró), és egyáltalán nem biztos, hogy a közeljövőben nem fog erősödni a forinttal szemben, ami megint csak a frankban eladósodott hazai hitelfelvevőknek okozhat borúsabb napokat. Könnyen előfordulhat, hogy a svájci frankért hamarosan nem 170, hanem 180 forintot kell kifizetnünk, így aki megteheti, valószínűleg jobban jár, ha kivár egy kicsit a hitelfelvétellel.
Vannak kockázatok
A mostani környezet tehát, bár felkeltheti a devizahitelben gondolkodók figyelmét, az átlag magyar banki ügyfél számára talán még túl kockázatos. Van ugyanis egy aranyszabály, amit, mielőtt eladósodik, mindenkinek meg kellene fontolnia. Nevezetesen azt, hogy olyan devizában érdemes hitelt felvenni, amelynek kamata alacsony és éppen nem emelkedik, illetve amelyiknek az árfolyama a forinthoz képest gyengülőben van. Ha belegondolunk, ez most sem az euróra, sem a svájci frankra nem áll fenn…
