A kutatóintézet „A kiigazítás éve (a gazdasági egyensúly 2006-ban)” című negyedéves kiadványukat bemutató sajtótájékoztatón az igazgató elmondta: a fiskális politika reformjára van szükség, úgy, hogy ne csökkenjenek az adóbevételek és ne emelkedjenek a szociális kiadások.
Az Ecostat előrejelzése szerint az idén a bruttó hazai termék 4,3 százalékkal nő, jövőre pedig 4 százalékkal emelkedik. A prognózis szerint az államháztartás ESA95 szerinti hiánya a GDP 6,8-8,8 százaléka között lesz majd, a nyugdíjkorrekció beszámításával pedig 5,7 százalék körül alakul.
Kedvező világgazdasági konjunktúra
A globális növekedés üteme várhatóan 4,3 százalék körüli lesz, az Európai Bizottság előrejelzése szerint az Unió termelése várhatóan 2,2 százalékkal, az eurózónáé pedig 1,9 százalékkal bővül 2006-ban.
Valamelyest mérséklődik az Egyesült Államok gazdaságának növekedése. A világkereskedelmi forgalom növekedése a tavalyihoz hasonló, 6,5-7 százalék körüli lesz idén is. A nemzetközi gazdaság fejlődését többek között a globális gazdaságban rejlő kockázati tényezők, a nyersanyagok- és az olaj árának tartósan magas szintje, a növekvő kamatok azonban mérsékelhetik.
Élénk fejlődés a magyar gazdaságban 2005-ben
Magyarország bruttó hazai terméke 2005-ben 4,1 százalékkal nőtt. A kibocsátás bővülésére termelési oldalról kedvezően hatott az élénk ipari és építőipari konjunktúra, valamint a szállítás és informatika ágazatok dinamikus növekedése. A gazdaság növekedését keresleti oldalról a múlt évben is az export és a beruházások dinamikus fejlődése biztosította.
Az Ecostat 2006-ban a jelenlegihez hasonlóan, 6,0 százalék körüli átlagos kamatszinttel, az euró árfolyamának mérsékelt növekedésével kalkulálva számolt. 2006-ra a költségvetési kiadások szerkezetében jelentős változtatással nem számítanak az elemzők.
A vázolt feltételek mellett 2006-ban az Ecostat szerint a bruttó hazai termék a tavalyit némileg meghaladva, 4,3 százalékkal növekedhet. Továbbra is fennmarad hazánk 2-2,5 százalékpontos növekedési többlete az EU legfejlettebb régiójával szemben. A lakosság fogyasztása 3 százalékos növekedést érhet el, amely nagyjából megfelel a reálkeresetek feltételezett emelkedésének – állapítja meg az értékelés.
A folyó fizetési mérleg hiánya 7,7 százalék
A fogyasztói árak növekedése 2006-ban sokéves mélypontra, évi 2,3 százalékra mérséklődhet. Az Ecostat becslése szerint a folyó fizetési mérleg hiánya alig változik, a deficit a GDP 7,7 százalékát teszi ki.
2006-ban a bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,5 százalékkal nőhet. A korábbi két év magas bázisértékét figyelembe véve ez jelentős volumen, ami számottevően az állami autópálya-építések, felújítások, a vidéki települések infrastrukturális beruházásainak következménye. Az előrejelzés szerint a termelő ágazatok fejlesztése a tavalyinál élénkebb lesz: az EU támogatások eredményeként a kis-és középvállalatok beruházásai az átlagot meghaladóan bővülnek.
Gazdasági fejlődés hajtóereje az export lesz
A külkereskedelmi folyamatok 2006-ban az export dinamikája továbbra is meghaladja az importét, ha nem is olyan mértékben, mint az előző évben – olvasható az Ecostat elemzésében. A kivitel 10,1 százalék körüli növekedést érhet el, a behozatal pedig 2005-höz képest 9,4 százalékra gyorsul.
A gazdasági fejlődés hajtóerejét 2006-ban is az export és a beruházások jelentik majd, a lakossági fogyasztás is élénkül, dinamikája a tervek szerint alacsonyabb lesz a GDP növekményénél – állapítja meg a gazdaságelemző intézet.
A magyar ipar növekedési maximuma 2006-ban mintegy 7-8 százalék, 2007-ben 7 százalék körüli lehet az Ecostat szerint.
Az építőipari ágazat termelése 2005-ben 16,6 százalékkal emelkedett. Az ágazat 2006. évi építőipari termelés növekedése elérheti a 8 százalékot.
2007-re vonatkozóan a növekedési ütem minimális emelkedését tartják valószínűnek az elemzők; az infrastrukturális beruházások folytatása és az EU források bővülése miatt a fejlődés egyenletes lesz az ágazatban.
A kiskereskedelmi forgalom volumene 2005-ben 5,6 százalékkal nőtt, 2006-ban a bolti eladások 5,5-6 százalékos növekedésével számol az Ecostat.
1800 milliárd forint deficit
A 2006. évi államháztartási folyamatokra az idei parlamenti és önkormányzati választások jelentős hatást gyakorolnak. Az új parlament megalakulásával minden bizonnyal egyensúlyjavító lépésekre kerül sor. Az államháztartási deficit összege folyó áron, GFS módszertannal számítva meghaladhatja az 1800 milliárd forintot, ez a GDP 7,4 százaléka. Eredményszemléletben magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel korrigálva a hiány nem lesz alacsonyabb a GDP 5,6 százalékánál.
Az elemzők szerint az infláció ugyan alacson lesz, de az árfolyam volatilitása kényszerítő körülmény lehet. A pénzügyi egyensúly nemzetközi megítélése romló, ami emeli a hitelfelvételi és az árfolyam-stabilitási kockázatot. A fejlett országokban emelkedő kamatszint a befektetési politikák megváltozásához vezethet. A kialakult helyzetben csak abban az esetben van lehetőség a magas kamatszint csökkentésére, ha ősszel hiteles költségvetési kiigazítás történik, és a befektetői környezet kiegyensúlyozottan változik – figyelmeztet az Ecostat.
Előrejelzések 2007-re és 2008-ra
A „Változatlan pálya” forgatókönyve – változatlan fejlődési feltételek mellett vizsgált növekedés – szerint 2008-ra nem teljesül a két legfontosabb maastrichti kritérium, az államháztartás 3 százalékos hiányára, valamint az államadóságra vonatkozó 60 százalékos határérték. Ebből az is következik, hogy jelentősebb kiigazító intézkedések nélkül az euró 2010-es bevezetése nem valósítható meg.
Az „Euró 2010” modellváltozat az államháztartás viszonylag gyors konszolidációját feltételezi. Azt vizsgáltuk, hogy amennyiben az egyébként is kívánatos makrogazdasági stabilizáció 2008-ra megvalósul, és teljesülnek az euró 2010-es bevezetésének feltételei. Ez rövid- illetve hosszabb távon a költségvetési szektorban foglalkoztatottak számának erőteljesen csökkenését, a természetbeni társadalmi juttatások és az egyéb folyó transzferek értékének 10 százalékos mérséklődését illetve a közösségi fogyasztás és a közösségi beruházások reálértékben 1-2 százalékos csökkenését vonhatja maga után a 2006-2008 közötti időszakban.
Az Ecostat két forgatókönyve alapján végzett számítások szerint a gyors költségvetési konszolidáció rövid távon reálveszteséget okozhat, közép- és hosszabb távon viszont csak így biztosítható egyensúlyi pályán a tartós növekedés és a 4 százalék fölötti a gazdasági bővülés üteme.
