A magyar bankrendszer egyike a legjobban működőknek és legfejlettebbeknek Közép- és Kelet-Európában, de a nagy lakossági és kisvállalati devizahitel-állomány kockázatot jelent. Ugyanakkor Magyarország a jövő évtized közepéig nem lesz az euróövezet tagja, és ez addig kamat- és árfolyamkockázatot jelent – áll a Standard & Poor’s szerdán Londonban kiadott éves értékelésében. A jelentés nem zárja ki a hatóság közbelépését sem a devizahitel-állomány növekedésének korlátozására.
A világ legnagyobb hitelminősítője által összeállított 10 oldalas jelentés szerint a magyar bankok hitelképességének fő kockázata a hitelkihelyezés gyors bővülése, főleg a devizaalapú – elsősorban svájci frankban folyósított – jelzálog-, lakossági, valamint kis- és középvállalati hiteleké. Az S&P szerint ugyanis Magyarország 2014 előtt nem lesz képes belépni az euróövezetbe, ami azzal jár, hogy a magyar kamatszint és a forintárfolyam addig sebezhető marad a külső egyensúlytalanságoktól és a befektetői hangulat változásaitól.
2014
A magyar eurócsatlakozásnak a cég által valószínűsített 2014-ig történő csúszása volt az egyik indoka, hogy a Standard & Poor’s januárban az addigi stabilról leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta a szuverén magyar devizaadósság egyébként elsőrendű, „A mínusz” szintű besorolásának kilátását. Nem sokkal később a Moody’s Investors Service is így tett, tavaly decemberben pedig a Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő a már csak közepes befektetői „BBB plusz”-ra szállította lesz „A mínusz”-ról a magyar adóskockázati osztályzatot.
A magas devizahitel-arány jelentette kockázatra már más londoni elemzők is felhívták a figyelmet. Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni feltörekvő piaci stratégája éppen előző nap, a februári inflációs adatokat kommentálva, a forint jelenlegi árfolyammozgásaira kitérve azt mondta az MTI-nek: a mostani árfolyam-kockázatokon belül külön kockázatot jelent a magyar háztartások által felhalmozott, fedezetlen, devizaalapú hitelállomány, amelynek törlesztése a forint gyengülésével drágul. Ha ennek a hitelállománynak a törlesztése meginog, az még nagyobb forintkockázatot jelentene, tette hozzá.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző központja – néhány hete Londonban kiadott világgazdasági jelentésének magyarországi fejezetében ugyanerről azt írta: a pénzügyi szektoron kívüli vállalatoknak folyósított hitelek csaknem fele, a hosszú lejáratú lakossági kölcsönöknek pedig több mint a fele devizaalapú hitel. Ez kevésbé lenne aggályos, ha Magyarország jó ütemben haladna az euró bevezetése felé, a múltbeli és jelenlegi kormányok azonban csekély hajlandóságot mutattak-mutatnak a költségvetési önmérsékletre – állt az EIU jelentésében.
A Standard & Poor’s szerdai londoni elemzése szerint a cég is aggályosnak találja a devizaalapú hitelek állományának gyors növekedését, mivel ez forintgyengülés esetén devizakockázatnak teszi ki az adósokat. A cég adatai szerint tavaly például az új jelzálog-kölcsönök több mint 80 százalékát devizában adták ki Magyarországon. Jóllehet a vállalatoknak kihelyezett devizahitelek sok esetben exportügyletekhez kötődtek, és a cégek fedezik magukat a forintgyengüléssel szemben, sok kis- és közepes vállalat, valamint a háztartások fedezetlenek.
Korlátozás?
A Standard & Poor’s ezért valószínűsíti, hogy valamilyen szabályozó intézkedést be fognak vezetni a devizahitel-állomány növekedésének korlátozására, áll az elemzésben.
A hitelminősítő szerint a magyar jegybank „következetlen politikája” és a magas ikerdeficit jó eséllyel árfolyamkilengéseket fog okozni. Az a tény, hogy az MNB érezhetően kész az árfolyamtámogatásra, konfliktusban áll a meghirdetett inflációkövető politikával, áll a magyar bankrendszerről kiadott elemzésben.
Az S&P szerint Magyarország és a magyar bankrendszer nettó külső adós. A bankszektor külső adóssága tavaly elérte a GDP-érték 11 százalékát a 2001-ben mért 3 százalékos mélypont után.
A Standard & Poor’s szerint azonban a nettó külső adósi pozíció további erősödése – amit a cég középtávra prognosztizál – nem különösebben aggályos, mivel a külföldi stratégiai befektetők ezt továbbra is finanszírozni fogják.
A jelentés szerint a GDP-hez mért lakossági hitelállomány az utóbbi öt évben megnégyszereződött, és elérte a 20 százalékot, ami messze a legmagasabb arány a közép- és kelet-európai térségben, továbbra is elmarad ugyanakkor az euróövezeti átlagtól, amely tavaly 50 százalék volt.
