Nem hozott jelentős konjunktúrát a magyarországi zászló- és lobogógyártóknak az a 2000 augusztusa óta érvényes szabályozás, melynek értelmében az állami és az önkormányzati szervek, a közintézmények, valamint a közjogi méltóságok által használt épületekre állandó jelleggel ki kell tűzni a nemzetiszínű zászlót – írja a Napi Gazdaság. A zászlót rúdhoz rögzítik, a lobogót viszont egyetlen ponton, általában egy árbocra függesztik fel.
Bár a jogszabály megjelenése után megugrott a forgalom, és a kereslet azóta is megnő a nemzeti ünnepek környékén, a zászlókészítők forgalmának 98-99 százalékát még mindig a reklámzászlók teszik ki.
Az iparág képviselői több szempontból is elhibázottnak tartják az ötéves jogszabályt, amely a zászló anyagára, arányaira és méretére vonatkozóan is tartalmaz előírásokat. A jogszabály készítői valószínűleg nem kértek szakértői véleményt, a szőtt zászló ugyanis jóval hamarabb megbomlik, mint alacsonyabb árfekvésű, hurkolt poliészter alapanyagú társa, gyakrabban kell cserélni, így jóval nagyobb költséget jelent. A magyar nemzeti zászló, illetve lobogó ára mérettől függően 3–8 ezer forintba kerül, a zászlótartó rúd pedig 40–70 ezer forintért kapható.
A szabályozás értelmében legalább évente cserélni kell a nemzeti zászlót; ha szabad szemmel is észlelhető az elhasználódása, akkor azonnal. A fellobogózás elmulasztását, valamint a kötelező cserét elvileg a közterület-felügyelők ellenőrzik, az előírások megszegéséért akár százezer forintos pénzbírságot is kiszabhatnak.
