Magyarországon meglenne a szükséges árualap a grandiózus üzlethez. A piaci szereplők eddig egymillió tonna búzát exportáltak az 5,1 milliós tavalyi termésből, miközben az éves belföldi igény legfeljebb hárommillió tonnát tesz ki. A meglévő többletet a tulajdonosok ma nem elsősorban a szabadpiacon, hanem a jobb árakat kínáló uniós intervencióban kívánják eladni. Eddig több mint egymillió tonna búzát kínáltak fel az EU-nak, így a felvásárolt készlet a tavaly megvett búzával együtt elérheti a 2,5 millió tonnát.
Hazai szakértők ugyanakkor egyelőre semmi esélyt nem láthatnak arra, hogy a kuvaiti búzaüzlet összejöjjön. Mivel a piaci szereplőknél ekkora tételben nincs exportálható árumennyiség, elsősorban az intervenciós termény értékesítése jöhetne szóba. Orbán Imre, az Agrograin Rt. vezérigazgatója viszont a hírt kommentálva leszögezte: bár az intervenciós termény magyar tárolókban van, annak sorsáról az unió dönthet. Márpedig konkrét igény esetén Brüsszel a készleteket először ott szabadítaná fel, ahonnan a kivitel a leggazdaságosabb lenne.
Más szakértők szerint az is nehézséget jelent, hogy az unió egymillió tonnás árumennyiséget egy-egy tagországban ritkán szabadít fel egyszerre. Ugyanakkor további exportakadályozó tényező lehet, hogy a magyar búza drága. A hazai árszintet a tonnánként 101,31 eurós (mintegy 26 ezer forintos) intervenciós ár határozza meg, ez pedig nem versenyképes a nemzetközi árakkal. Orbán Imre szerint Kuvait a világpiacról tonnánként 130 dollárért is kaphat búzát, míg a száz euró körüli hazai árszint eleve 120 dolláros „induló árat” jelent, amelyet az adriai kikötőkig húsz-harminc dolláros fuvardíj, illetve további rakodási és tengeri szállítási költség növel.
