A legnagyobb ír napilapnak adott interjúban Andris Piebalgs, a brüsszeli EU-bizottság lett tagja – energiaügyi biztosa – egyenesen felszólította az Írországban dolgozó letteket, különösen azokat, akik nem végeznek magas képzettséget igénylő munkát, hogy térjenek haza, mert „otthon van rájuk szükség”. Piebalgs szerint akár 15 ezer, akár 40 ezer lett dolgozik Írországban, a 2,3 milliós Lettország számára ez mindenképpen „hatalmas” érvágás. Becslések szerint Lettországból az EU-csatlakozás óta 100 ezren emigráltak, és közülük 15-40 ezer közötti lehet azok száma, akik Írországban találtak munkát.
Írország – csakúgy, mint Nagy-Britannia és Svédország – az EU-bővítés pillanatától megnyitotta munkapiacát a nyolc új kelet-európai tagállam előtt. Nemrégiben egy országos közvéleménykutatás azt mutatta ki, hogy nemcsak a keletieket, de az íreket is aggasztja a kelet-európaiak beáramlása: a The Irish Times és a TNS-MrbI közvéleménykutató felmérése szerint a megkérdezettek 78 százaléka jónak tartana valamilyen korlátozást, például a kelet-európaiak munkavállalásának külön engedélyeztetéshez kötését. Az ír kormány statisztikái szerint decemberben az ír munkaerőpiacon dolgozók 8 százaléka – 243 ezer alkalmazott – külföldi volt; legnagyobb részük a keleti új tagállamokból érkezett (a teljes adat nem tartalmazza a 15 régi EU-ország munkavállalóit).
A kelet-európai EU-tagállamok közül a legkevesebb munkavállaló december végéig Magyarországról (4839 fő) és Szlovéniából (139 fő) próbált szerencsét Írországban. Nagy-Britanniában – a legnagyobb olyan EU-gazdaságban, amely a bővítés pillanatától megnyitotta munkapiacát az új keleti tagállamok előtt – a londoni belügyminisztérium két hete közzétett legfrissebb adatai szerint 2004 májusa, vagyis a nyolc kelet-európai tagjelölt ország uniós taggá válása és 2005 decembere között összesen 345 ezer térségbeli állampolgár jegyeztette be munkavállalását, de közülük is elenyésző, nyolcezer körüli a magyarok száma.
