Az utóbbi két évben megfordult a trend, a mezőgazdaság végre jó irányba halad. Bizonyság erre, hogy míg 2003-ben 7 milliárd forint volt az agráriumban ténykedő cégek vesztesége, addig 2004-ben már 19 milliárd forint volt a nyereség, amely 2005-re 60 milliárd forintra nőtt – mondta a szakminiszter a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhelyen egy szakmai fórumon.
Közlése szerint a kívánatos az lenne, ha az eredmény 110-120 milliárd forintra duzzadna, mert akkor már önfinanszírozóvá válna az ágazat, amely így lényegében saját maga termelné ki az európai uniós pályázati támogatások maradéktalan elnyeréséhez szükséges önrészt.
Gráf József elmondta: az idén a gazdák jövedelemkiegészítésként – amelyet sok helyütt helytelenül támogatásként emlegetnek – 400,3 milliárd forintot kapnak, ám ez még mindig kevesebb, mint a régi uniós országokban. A szakminiszter örvendetesnek nevezte azt is, hogy a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar évek óta többet exportál, mint importál.
Megtisztult a piac
Gráf József szerint mára sikerült a külföldről beáramló „élelmiszerszeméttől”, a lejárt szavatosságú, emberi fogyasztásra alkalmatlan élelmiszerektől megtisztítani a hazai piacot. Egy kicsit sikerült megváltoztatni a lakosság szemléletét is, míg évekkel ezelőtt 10 vásárlóból egy kérdezte meg egy termékről, hogy hazai-e, ma már 6-an teszik ezt, és egyre többen vásárolnak magyar árut – tette hozzá. Megjegyezte: míg a magyar termékek esetében a legelső fázistól a kereskedelembe kerülésig mindent tud ellenőrizni a hatóság, addig az importárut csak a logisztikai központokban és a boltokban tudják megvizsgálni. „A hazai élelmiszer egészségesebb, megbízhatóbb, és nyugodtan mondhatom, jobb is” – szögezte le a miniszter.
