ELTÉRÉS. Miközben a hazai tőzsdei áramszolgáltató társaságok gyorsjelentéseikben áttértek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti mérleg- és eredménykimutatásra, addig a befektetőket leginkább érdeklő osztalék meghatározása szempontjából továbbra is a magyar számviteli szabályozás (MSZSZ) elvei az irányadóak.
JAVASLAT, JÓVÁHAGYÁS. Az IFRS elvek alapján számított konszolidált mérleg szerinti eredmény és a magyar számviteli elvek szerinti adózott eredmény mint elvi osztalékalap között általában eltérés mutatkozik, bár többnyire mindez nem számottevő. Az auditált, konszolidált éves jelentés birtokában a ténylegesen kifizethető osztalék mértékéről minden évben március-áprilisban születnek meg az igazgatósági javaslatok, amelyeket az évi rendes közgyűlés mint legfőbb döntéshozó szerv erősíthet meg határozatával.
VÁGÁS UTÁN 8 NAP. A tényleges kifizetésekre általában májusban vagy júniusban kerül sor, a pontos időpontot a cégek időben közlik. A szelvényvágást (az utolsó napot, amikor osztalékra jogosító részvényeket adni-venni lehet a tőzsdén) követő nyolcadik kereskedési naptól számíthatnak az osztalék kifizetésére a tulajdonosok. A vágást követő napon alapesetben az osztalék mértékével csökken az árfolyam.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
