Gazdaság

Kvótahiánnyal számol a Mol

Csak költséges fejlesztésekkel és vásárlásokkal pótolható kvótahiányra készül a Mol Rt., amely attól tart, hogy a szükségesnél több százezerrel kevesebb szén-dioxid-kibocsátási egységet kap a 2005– 2007-es időszakra – írja a Világgazdaság.

Energiahatékonysági fejlesztésekkel és külső vásárlásokkal pótolja szén-dioxid-kvótahiányát a Mol Rt., mert a vállalat a szükségesnél több százezerrel kevesebb díjtalanul kiosztandó kibocsátási egységgel gazdálkodhat a 2005–2007-es időszakban. A Mol stratégiai tervet készített az európai uniós szén-dioxid-kvótakereskedelmi rendszer magyarországi bevezetésével járó költségek minimalizálására.

Ennek leglényegesebb eleme, hogy a cég együttesen kezeli érintett létesítményeit, ugyanis ezek egy része várhatóan a szükségesnél kevesebbet kap az egyenként egy tonna szén-dioxid kibocsátására jogosító egységből, miközben más helyeken némi kvótatöbbletre lehet számítani – közölte Rácz László, a Mol tanácsadója.

A kvótakereskedelem a Mol húsz létesítményét érinti Magyarországon és a Slovnafton keresztül Szlovákiában. Ezek az ismertté vált tervek szerint a 2005–2007-es időszakban összesen 13 millió kibocsátási egységgel gazdálkodhatnak, közel fele-fele arányban a két országban. A létesítmények közül a Mol és a Slovnaft olajfinomítói fedik le a teljes kvótakeret több mint felét, míg a fennmaradó hányadon a csoport más üzemeiben használt tüzelőberendezések osztoznak. A számítások viszont azt mutatják: a Molnak összességében több százezres kvótahiánnyal kell szembesülnie.

A Molnál már 2002 óta előnyt élveznek a szén-dioxid-emissziót csökkentő beruházások, ám a külső vásárlásoknál a cégnek így is jelentős költségekkel kell számolnia, mivel a kvóták piaci ára jelenleg darabonként több mint 27 euró. Magyarország jól áll az üvegházhatású gázok kibocsátására Kiotóban tett vállalások teljesítésében, ezért érthetetlen, a hazai létesítmények miért nem kapnak elegendő kvótát ahhoz, hogy ne kényszerüljenek költséges külső vásárlásokra – fogalmazott Rácz László. (Magyarországon összesen az időszakra 93,7 millió kvótát osztottak ki.) A szakember szerint a bizonytalanságot fokozza a kibocsátási egységek kiosztásának csúszása, miközben a jogszabályok azt sem tisztázzák pontosan, hogy a külföldön végrehajtott fejlesztésekkel a magyar cégek szerezhetnek-e többletkvótát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik