Már december közepe óta látványosan emelkedett a Globus papírjának árfolyama a tőzsdén, amit szakértők – köztük a Portfolio.hu elemzői – értetlenül néztek, tekintve, hogy a cég negyedévről negyedévre masszív veszteségadatokat közölt. Január 30-án azután már nem kevesebb, mint 4 milliárd forintos veszteséget kilátásba helyező profitfigyelmeztetést tett közzé a cég, ekkor az addigra 395 forintot elérő árfolyam 310-re zuhant vissza. Ám azután mégis tovább folytatódott a december közepén kezdődött rali: a február 9-e óta eltelt két és fél hét alatt további mintegy 40 százalékot ment fel a konzervpapír kurzusa. A decemberi 255 forintos mélyponthoz képest közel 80 százalékos az erősödés, pedig már akkor sejthető volt, hogy nem sikerül megállítani a veszteségek rekordméretűre növekedését.
VAN ÖSSZEFÜGGÉS? Az eset figyelemre méltó, mert önmagában nem érthető, hogy a profitfigyelmeztetést követően vajon miért kapaszkodott vissza egy ekkora veszteséget termelő vállalat papírjainak árfolyama addig az őszi szintig, amikor még „csupán” 1,4 milliárdos veszteséget árazott be a piac.
Magyarázatul szolgálhat az árfolyam december óta tapasztalt lendületes, 445 forintig történő emelkedésére, hogy a múlt héten, február 22-én egy külföldi cégcsoport hirtelen a vállalat túlélését biztosító ajánlattal jelent meg, egyúttal azt a szándékát is bejelentette, hogy kivezetné a Globust a tőzsdéről. A kívülállók számára váratlanul felbukkanó francia UFM-CECAB csoport által a múlt héten tett nyilvános vételi ajánlatban szereplő 460 forintos ár mintegy 30 százalékkal magasabb a törvény által előírt mértéknél, a megelőző 180 nap forgalommal súlyozott átlagos tőzsdei kereskedési áránál.
Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője lapunknak elmondta, hogy a törvényben előírt ellenőrzéseket hajtják végre a Globus-ajánlattal kapcsolatban is. Ezek között nemcsak az ajánlati ár vizsgálata szerepel, hanem az árat meghatározó féléves időszak alatt létrejött tranzakciók ellenőrzése is. Amennyiben valami szokatlant érzékelnek, visszamenőleg még korábbra is ellenőrizhetik a kötéseket, amelyek törvényességét egyébként folyamatosan is ellenőrzi a felügyelet.
A franciák árajánlata a teljes tavalyi évre nézve is jónak mondható, hiszen gyakorlatilag március óta e szint alatt volt a Globus-részvény árfolyama. Ugyanakkor a 2004 elején még ezer forint közelében lévő kurzusnál már lényegesen alacsonyabb, márpedig elég valószínű, hogy a vállalatban összesen mintegy 22 százalékot tulajdonló tőzsdei kisrészvényesek közül nem kevesen ezen a magas áron jutottak hozzá a papírhoz. A Globus nagyrészvényeseinek egy csoportja (Temesfői István elnök, a német DEG és a Tebimpex), illetve a francia óriáscég között létrejött megállapodás alapján azonban a franciák úgy szereznek majd többségi részesedést a cégben, hogy a korábbi nagyrészvényesek közösen legfeljebb 49 százaléknyit próbálnak megtartani. Úgy tűnik, a korábbi és az új nagytulajdonosok együttműködése okán a papír tőzsdei kivezetése valószínű, ám kiszorításra aligha kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy a kisrészvényesek nem játszhatnak arra, hogy egy későbbi kiszorításkor a jelenlegi vagyonérték alapján elérhető 1000 forint körüli részvényenkénti bevételre tehetnek szert, nagy valószínűséggel be kell érniük a mostani vételi ajánlatban szereplő összeggel.
HURRÁOPTIMIZMUS. A Globus tőzsdei agonizálására jellemző, hogy az elmúlt három évben a vezetőség nem tudta megfelelően kommunikálni a vállalat működésében előálló nehézségeket. Jellemzően pozitív hangvételű, sokszor túlzottan optimista profitvárakozásokat közölt, amelyeken a romoló eredményt érzékelve csak utóbb módosított. A veszteséges utolsó két évben pedig általánossá váltak a negyedéves jelentések előtti profitwarningok, amelyeket azután a tényleges adatok rendre alulmúltak. A 2005 közepére kialakult egymilliárd forint feletti veszteség az egész évre előirányzott mínusz 689 millió forintnak közel duplája volt, ugyanakkor Eperjesi Imre vezérigazgató még szeptemberben is azt nyilatkozta, hogy a negyedik negyedév pozitív eredménye ellensúlyozni fogja az eltérést. Ehhez képest a végeredmény döbbenetes: a harmadik negyedévben több mint 1,4 milliárd, év végére pedig ennek több mint háromszorosa lett a veszteség (lásd a grafikont).
A magyar konzervpiacot közel 30 százalékos részesedéssel vezető Globus-csoport tudvalevőleg évek óta küszködött az iparágra jellemző nehézségekkel. A problémák alapja az exportbevételeknek az erőssé vált magyar valuta miatti visszaesése, valamint az olcsó terméket kínáló távol-keleti és európai versenytársak térnyerése a kelet-európai piacokon, amit az uniós csatlakozás csak tovább erősített. Az egyébként már évekkel korábban beharangozott negatív folyamatok ténylegesen csak az előző két évben váltak igazán kézzelfoghatóvá a nagyobb hazai szereplőknél. Visszafogni kényszerült kibocsátását a magyar konzervpiac második legnagyobb szereplője, a francia Bonduelle, és 2004-ben zárta első veszteséges évét a Globus. Érdekes, hogy a CECAB megjelenésével a magyar konzervipar meghatározó része kerül francia kézbe, hiszen a két cég együttvéve a piac közel 50 százalékát fogja lefedni.
Furcsa önkötések
Érdekes felhangot ad a történetnek, hogy a Globus menedzsmentjének két tagja is önkötést hajtott végre február 22-én és 23-án, – még ha az akkori piaci árak átlagos tartományában került is sor a tranzakciókra -, hiszen éppen 22-én derült fény arra, hogy cégüket megvásárolják. Jéhn József, a Globus Rt. igazgatóságának alelnöke 145 ezer sajátrészvényt adott el, majd vett meg 421 forintos átlagáron, míg egy nappal később Kuti Ferenc felügyelő-bizottsági elnök közel 54 ezer darab Globus-papírral végzett önkötést 444 forintos átlagáron.
