Rendhagyó módon kapcsolódik össze a vakcina-előállítással foglalkozó Omninvest Kft. és az állam üzleti érdeke a hazánkban kifejlesztett madárinfluenza-vakcina kapcsán. A kormányzat eddig titokban tartotta, mennyi pénzt költött az állam a kutatásra addig az időpontig, amikor Rácz Jenő egészségügyi minisztert és Bujdosó László országos tiszti főorvost elsőként beoltották a kísérleti szerrel. A média ezzel kapcsolatban milliárdos összeget rebesget. Annyi biztos: a kormány újabb négymilliárdot akar adni a magáncégnek, amelynek a tulajdonosi háttere elég titokzatos – írja a Figyelő csütörtöki száma.
Beszáll az állam
Állami támogatás
Összefonódások
A magáncég pénzügyi támogatását célzó elképzeléseket tehát egy állami intézmény tette le a kormány asztalára. Ez furcsa, de korántsem véletlen, ugyanis az ÁNTSZ és az Omninvest közösen fejlesztette ki a vakcinát. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetétől (WHO) Magyarország több mint egy éve megkapta a madárinfluenza H5N1 nevű mutánsának antigénjét, méghozzá azért, mert hazánk rendelkezik influenza elleni oltóanyag-termelő kapacitással. A vírusminta az ÁNTSZ-en belül működő Johan Béla Országos Epidemiológiai Központhoz (OEK) került. Csakhogy ez utóbbi állami intézmény gyártással nem foglalkozik, az Omninvest viszont igen.
Ezenfelül azonban személyes kapcsolatok is vannak a kutatásban szereplő felek között: Jankovics István, az OEK jelenlegi osztályvezető főorvosa korábban mintegy négy éven keresztül az Omninvest alkalmazásában állt, egészen egy évvel ezelőttig, és nagyjából a H5N1 vírus hazánkba érkezésének idején igazolt vissza az OEK-be – amelynek egyébként a magáncéges kitérő előtt húsz évig alkalmazottja volt. Bár őt a sajtóban az elmúlt hetekben többször is az Omninvest tanácsadójaként idézték, Laczkó Tamás, a cég vezetője – és 2 százalékos tulajdonosa – a Figyelő kérdésére cáfolta, hogy a társaság és a főorvos között munkavégzésre irányuló jogviszony állna fenn.
Január közepén megszületett a kormányhatározat a magáncég támogatásáról. Az Omninvest 2 milliárd forint hitelt kaphat a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB), amihez további 2 milliárdot nyerhet a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pályázatán – ezt Gyurcsány Ferenc kormányfő bejelentette, Kóka János gazdasági miniszter nyilatkozataiban pedig annak ellenére kész tényként kezeli, hogy a megállapodások feltételeit még ki sem alakították. „Folyamatban van az ügy” – tudatta a Figyelővel az MFB, a további információktól elzárkózva. Az NKTH azt közölte, hogy a pályázatot már értékelték, és lapzártánkkor a végleges döntést megelőző jogi vizsgálatot végezték, még erre a hétre ígérve annak eredményét.
Az állam tehát összesen 4 milliárd forinttal beszáll abba az üzletbe, amelyet a vakcina exportjától remél. Ebben viszont számos kockázat rejlik.
Aggályos tulajdonosi háttér
A vakcinabiznisz magyar változatának legproblematikusabb kérdése az, hogy hová kerül az állami pénzből származó bevétel, ha beüt a nagy üzlet. Az Omninvest tulajdonosi háttere ugyanis teljességgel tisztázatlan. A cég Laczkó Tamás közlése szerint 2 százalékban az ő, 98 százalékban pedig egy ciprusi „szakmai befektető” tulajdonában van. A nyilvános cégadatokban a hangzatos nevű Sumpter Pharmaceuticals Ltd. található. Csakhogy ez utóbbi nem szerepel a nagy gyógyszergyáraknak abban a belső adatbázisában, amely a világ összes valamirevaló cégét tartalmazza. A gyógyszerszakmában a társaság neve ismeretlen, szakmai hírekben nem szerepel, honlapja nincs. Minden jel szerint offshore cégről van szó, amelynek Magyarországon csak egy ügyvédi képviselete van. Az erre vonatkozó kérdésre Laczkó Tamás csak ennyit mondott: „Ha önnek annak tűnik, akkor lehet, hogy az, mi dolgozunk velük.” A cégadatok között a mostani 98 százalékos tulajdonost két másik offshore cég előzte meg: 1993-tól 1996 áprilisáig a Liechtensteinben bejegyzett Tucona International Trading and Consulting, majd 1997 májusáig egy ugyanazon a néven Svájcban bejegyzett offshore társaság. A ciprusi bejegyzésű Sumpter 1997 májusától tulajdonos.
Laczkó Tamás arra a kérdésre, hogy ki rejtőzik az offshore cég mögött, így válaszol: „Ez egy régi kapcsolat. Jól működik mint tulajdonos. Igaz, hogy nincs gyógyszergyártó kapacitása, de van kapcsolatrendszere, és ellát bennünket azokkal az információkkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ezen a piacon ott tudjunk maradni.”
A miniszter nyugodt
A Figyelő megkérdezte Rácz Jenő minisztert, tud-e arról, hogy milyen cég áll az Omninvest hátterében. „Soha nem vizsgáltam a tulajdonosi hátteret, de azt tudom, hogy az első állami szerződéskötéskor a nemzetbiztonsági szolgálat megvizsgálta a céget, számomra ez megnyugtató” – zárja le a témát a tárcavezető. A nemzetbiztonsági szolgálat illetékesétől azt tudakolta a Figyelő, mikor ellenőrizték először a céget, azóta vizsgálták-e visszatérően, illetve tisztában vannak-e az Omninvest tulajdonosi szerkezetével. Egyetlen mondatnyi választ kapott a lap, magyarázat nélkül: „Az adódott törvényi feladatot a nemzetbiztonsági szolgálatok elvégezték.”
Jön a pénz a cégbe
A nyilvános cégadatok mindenesetre bámulatos anyagi erősödést mutatnak. Az Omninvest jegyzett tőkéje 1997-ig látványosan növekedett: 1991-ben még 1 millió, 1992-ben 9,6, 1993-ban már 51, 1996-ban 163, 1997-ben pedig 743 millió forint volt. Akkor lett a Cipruson bejegyzett Sumpter a háttértulajdonos, onnantól már nem tartalmaz a jegyzett tőkére vonatkozó adatot a hazai cégnyilvántartás. (A cég magyarországi képviselete – egy megbízott ügyvédi iroda – lapzártánkig nem válaszolt a Figyelő megkeresésére.) A cég 2004-ben 1,3 milliárdos bevételt ért el, amelynek 70 százaléka állami megrendelésből származott. Az ÁNTSZ közlése szerint több éve 1,3 millió adag influenza elleni oltóanyagot vásárolnak, amit a háziorvosok közel 100 százalékig fel is használnak.
Egyelőre sok kérdés maradt nyitva. Más országok kormányai is nyújtanak nagy összegű támogatást a madárinfluenza-vakcina előállítására, de olyan neves gyártókkal állnak kapcsolatban, amelyeknek a tulajdonosi szerkezete nyilvános. Részletesebb magyarázatra szorulna, hogy a magyar állam miért ennyire nagyvonalú.
A teljes cikk a Figyelő február 22-én, csütörtökön megjelenő lapszámában olvasható.
