Komoly dilemma elé került az internetes telefonos és üzenettovábbító szolgáltatást kínáló Skype, amikor a pekingi székhelyű TOM Online-nal – Li Ka-sing hongkongi milliárdos cégével – szövetkezve be akart lépni a kínai piacra. Li emberei közölték Skype Technologies-beli partnereikkel, hogy ha nem akarnak konfliktusba kerülni a kínai vezetéssel, szűrőket kell beiktatniuk, amelyek a szöveges üzenetekből kihalásszák a Peking szemében nemkívánatos szavakat. Ha nincs szűrés, nincs szolgáltatás. A Skype vezetői egy, a vállalkozáshoz közeli forrás szerint eleinte ellenálltak. Ám miután világossá vált, hogy nincs más út, a társaság végül engedett. Bár egyik cég sem hajlandó hivatalosan elismerni, tény, hogy a TOM és a Skype ma kiszűri az olyan kifejezéseket, mint „dalai láma” vagy „Falun Kung” (angolosan: Falun Gong), mely utóbbi egy 1999-ben betiltott vallási mozgalom neve. 
Internetező kínai katonák. Szigorúan ellenőrzött tartalmak.
PÁRTELVÁRÁSOK. Nem titok, hogy a nyugati internetes vállalatoknak Kínában alkalmazkodniuk kell a kommunista párt elvárásaihoz, ha üzletelni akarnak az országban. A Google, a Yahoo! és még seregnyi más, kül- és belföldi cég tett már engedményeket a cenzoroknak. A legutóbbi, nagy felzúdulást kiváltó eset az volt, amikor a Microsofthoz tartozó MSN decemberben a pekingi kormány felszólítására megszüntette egy kínai blogger weboldalát. A Microsoft arra hivatkozik, hogy nem volt más választása. „Csak akkor távolítunk el valamilyen tartalmat, ha a megfelelő szabályozó hatóságtól érkezik erre utasítás” – mondja Brooke Richardson, az MSN termékmenedzsere.
Az effajta közvetlen állami beavatkozás csak része a teljes képnek. Nyugaton keveseknek van fogalmuk arról, milyen kiterjedt a kínai cenzorgépezet, s hogy maguk a multinacionális cégek, bár vonakodva, öncenzúrát is alkalmaznak. Peking óriási technológiai infrastruktúrát épített ki a potenciális internetes „pártütések” megakadályozása érdekében. Nem spórol az emberi erőforrással sem. Az internetet figyelő hatóságoknál legalább 30 ezer ember tartja szemmel a honlapokat, blogokat és csevegőszobákat, hogy rábukkanjon a tiltott tartalmakra, valamint a másoktól pénzt kicsalni próbáló scammerekre. Összehasonlításképpen: az amerikai CIA-nak – becslések szerint – alig 16 ezer alkalmazottja van.
Gondolatrendőrség
Kínában működik a világ legszofiszti-káltabb internet-figyelő rendszere. Képes blokkolni mindazokat a weboldalakat és e-maileket, amelyek bírálják Peking Tibettel, Tajvannal, egyes vallási mozgalmakkal vagy az emberi jogokkal kapcsolatos politikáját.
„HATÁRŐRIZET”. Minden internetes forgalomnak kapukon kell áthaladnia, ahol cenzorok ellenőrzik, mi jön be, és mi megy ki. A rendszer nem enged hozzáférést a kényes weboldalakhoz, köztük a CNN, a BBC vagy az Amnesty International honlapjához.
KORLÁTOZOTT KERESÉS. A szűrőkön fennakadnak az olyan szavak, mint „demokrácia” vagy „disszidens”, s ha ilyet talál, a rendszer törli a Pekingnek nem tetsző oldalakat. Bár ez részben a cenzorok dolga, ma-guk a keresőprog-ramok is figyelik a találatokat, és csak az elfogadhatókat engedik megnézni.
BLOGKONTROLL. Az internetszolgáltatók bizonyos határok között tartják a bloggereket és a csevegőszobákat. A kormány listát ad a blogokat megjelentető cégeknek a tiltott szavakról, de rájuk bízza, hogy mi módon érvényesítik a szabályokat. Szakértők szerint így még erősebbé válik a cenzúra.
ANONIMITÁS KIZÁRVA. A nép-szerű internetes kávézók kötelesek olyan szoftvert használni, amely tárolja minden egyes felhasználó adatait. A bloggereknek pedig regisztráltatniuk kell magukat a hatóságoknál, így igencsak nagy kockázatot vállalnának, ha a Peking által nemkívánatosnak ítélt témákról írnának.
FIGYELŐ SZEMEK. A kormány legalább 30 ezer embert alkalmaz arra, hogy figyeljék az internetet, és eltávolítsák a politikailag érzékeny, valamint a pornográf tartalmakat, illetve a különböző scameket.
ÜZENETSZŰRÉS. Hac-kerek tavalyelőtt megszerezték annak 987 szónak a listáját, amelynek használa-tát a népszerű QQ üzenetküldő program nem engedi. A távközlési cégeket a hatóságok arra kötelezik, hogy szűrőszoftverekkel blokkolják a tiltottnak minősülő szöveges üzeneteket.
Még szigorúbb szabályok vonatkoznak azokra a vállalatokra, amelyek Kínában működő szerverekkel végzik szolgáltatásaikat. Az amerikai külügyminisztérium szerint az e csoportba tartozó cégeket – amilyen a Yahoo! is (a Google viszont nem) – arra kényszerítik, hogy egy nyilatkozat aláírásával kötelezzék magukat „önfegyelemre” a kínai internetes ipar érdekében. A megállapodás értelmében vállalják, hogy nem terjesztenek olyan információt, amely „ellenkezik a törvénnyel, babonát vagy obszcenitást tartalmaz”, vagy „veszélyeztetheti az állambiztonságot és megzavarhatja a társadalmi stabilitást”.
S ha mindez nem volna elég, ott van még az online határőrség. A Kínába bejutó vagy onnan induló minden internetes forgalomnak államilag ellenőrzött számítógépes kapukon kell áthaladnia, ahol figyelik az e-maileket és a weboldalak behívásait. Ha egy e-mailben olyan kifejezés található, mint „Tajvan függetlensége” vagy „demokrácia”, a rendszer nagy valószínűséggel törli a levelet. Ha pedig egy felhasználó a feketelistán szereplő weboldalak valamelyikét akarja megnyitni, a kapu egyszerűen megtagadja a hozzáférést. Az OpenNet Initiative internetes csoport szerint tilos például rákeresni a „Tienammen téri mészárlás”-ra, és az ezt tartalmazó száz legfontosabb site közül kilencven Kínából nem érhető el.
CENZOR KONTRA HACKER. A cenzorok naprakészen követik az internet változásait is. Hackerek 2004-ben megszerezték annak a 987 (!) szónak a listáját, amelyet tilos volt használni a QQ-n, az első számú kínai üzenetküldő programon. Ugyanabban az évben a távközlési szolgáltatóknak állami rendeletre szoftvereket kellett installálniuk, hogy blokkolják a Pekingnek nem tetsző kifejezéseket tartalmazó szöveges üzeneteket. A bloggerek nem nyithatnak topikokat „szabadság” vagy hasonló címmel, bár magukat a bejegyzéseiket illetően van némi tolerancia. Mindazonáltal tavaly nyár óta a bloggerek kötelesek vagy a szűrőket alkalmazó kereskedelmi site-okon közzétenni webnaplóikat, vagy regisztráltatniuk kell magukat a hatóságoknál, amelyek így könnyebben lecsaphatnak a másként gondolkodókra.
A korlátozások miatt sok vállalat kényszerült kisebb-nagyobb mértékben megváltoztatni működését. A kézi online gépekre egyéni hang- és videoanyagokat küldő podcast-, illetve videoblog-szolgáltatást kínáló sanghaji Toodou.com például ellenőrzi a fájlokat, mielőtt feltenné azokat honlapjára, s olykor maguk a felhasználók tesznek bejelentést a kifogásolható tartalmakról. A bostoni International Data Grouphoz tartozó IDG Venture Technology Investment más megoldást talált: egy olyan kínai céget választott befektetési célpontul, amely ingatlanokkal, szórakozással, technológiával és autókkal kapcsolatos információkat közöl. „Egyáltalán nem érintjük viszont a politikát” – szögezi le Kuan Rou, a kínai érdekeltség ügyvezető igazgatója.
Bármilyen hatalmas és szofisztikált is azonban a kínai cenzúra, a technológia fejlődése előbb-utóbb követhetetlennek bizonyulhat a számára. Ahogyan egyre több site kínál podcastot és a felhasználók által készített videókat, az ellenőrzés is egyre bonyolultabbá válik, hiszen az ilyen anyagok átvizsgálása sokkal nehezebb, mint a szövegfájloké.
Hiba volna azonban alábecsülni Kína képességét az internet kontrollja terén. Pekingnek aligha kell visszavonulót fújnia mindaddig, amíg magukat a cégeket állíthatja csatasorba, hogy a cenzúrázási munka javát elvégezzék helyette.
