Az eddigi 8 forintos literenkénti jövedéki adót januártól forgalomba hozatali járulék váltotta fel, amely 60 százalékban marketingre, 40 százalékban ellenőrzésekre fordítható. A várakozások szerint egymilliárd forint marketingforrás gyűlhet össze 2006-ban, amelynek kezelésére a borászati szervezetek – az FVM biztatására – tavaly létrehozták a Magyar Bormarketing Kht.-t. Ebben a szakma egésze – több mint tíz szervezet és szövetség – képviselteti magát.
Heimann Zoltán, a kht. egyik szervezője, a Pannon Bormíves Céh ügyvezető társelnöke leszögezte: a pénz a borosoké, ebből nem engednek. A befizetésekhez semmi köze az AMC-nek és az FVM bürokratáinak – szögezte le. Heimann felhívta a figyelmet arra, hogy az AMC már többszörösen bebizonyította, alkalmatlan a bormarketinggel kapcsolatos feladatok ellátására. Az összegeket nem kis projektekre kell szétszórni, hanem nagy akciókra, amelyek érdemben lendíthetnek a magyar bor presztízsének emelésén, és súlyuk révén nagy marketingcégek érdeklődését is felkelthetik. Emlékeztetett arra, hogy Gráf József agrárminiszter határozott ígéretet tett: a termelői befizetéseket a borászok kht.-jére bízzák.
Nem egységes az FVM álláspontja a marketingforrások felhasználásában – közölte a lappal Dékány András, a tárca szóvivője. Tájékoztatása szerint Gráf József továbbra is azon a véleményen van, hogy a forgalomba hozatali járulékból képződött alapot ne a minisztérium, hanem a borászati szakma kezelje. Más FVM-es vélemények szerint az EU a pénzalap civil felügyeletéhez nem járulna hozzá, mivel e felhasználási módot burkolt támogatásnak tekintené. A tárca egyes szakértői jogi szempontból kivitelezhetetlennek tartják, hogy Magyarország most a Magyar Bormarketing Kht. elismertetését kezdeményezze az EU-nál. Az FVM az AMC-n keresztül sem kívánna beleszólni a szakmai felhasználási döntésekbe – állítják.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
