Nem okozott nagy meglepetést a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bejelentése arról, hogy a fogyasztói árak tavaly decemberben a megelőző év azonos időszakához képest 3,3 százalékkal, a novemberivel megegyező mértékben emelkedtek, mert a piaci elemzők a Reuters felmérése alapján éppen ennyire számítottak. Tavaly így éves átlagban 3,6 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jegybank által decemberre megjelölt 4 százalékos inflációs cél a plusz-mínusz 1 százalékpontos tűréshatár figyelembevételével teljesült. Az elemzők jövőre igen mérsékelt, 2 százalék alatti pénzromlást prognosztizálnak, ami egy évvel később – az áfacsökkentés hatásának kiesésével – ismét 3 százalék körüli szintre ugorhat.
Az idei év első felének inflációs folyamatairól csak annyit lehet valószínűsíteni, hogy várhatóan tovább szelídül a fogyasztói árak növekedési üteme. Január hagyományosan az áremelések hónapja, s az áfa csökkentése ellenére a gazdasági szereplők árazási viselkedésében valószínűleg nagyon mély ez a beidegződés. Ennek ellenére elképzelhető, hogy 3 százalék alá mérséklődik az infláció, sőt, 2 százalék alatti szint sem kizárt. Azt is nehéz megítélni, hogy a jegybank miként reagál az infláció lefékeződésére. Az áfacsökkentés egyszeri hatásának, valamint a külső és a belső egyensúly ingatag voltának figyelembevétele esetén kamatvágás elképzelhető, a reálkamat-szint mérséklése azonban nem valószínű. Árnyalhatja a képet, ha az év elején folytatódik a tavalyi erőteljes külföldi tőkebeáramlás. Ez tovább erősítheti a forint árfolyamát, s kamatcsökkentési nyomást gyakorolhat a jegybank monetáris tanácsára. A térségbe irányuló tőkebeáramlást segítheti – az alacsony magyar infláción és a várhatóan magasan maradó reálkamat-szinten túl -, hogy a cseh jegybank egyik illetékese optimistán nyilatkozott az inflációs kilátásokról, s a lengyel bérek és a fogyasztói árak is kedvezően alakulnak.
Korántsem ilyen jó azonban az államháztartás helyzete annak ellenére, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) szinte győzelmi jelentésként közölte, hogy a 2005-ös pénzforgalmi hiány elmarad a korábban várt 1022 milliárd forinttól: 984 milliárdra teljesült. A tárca szerint tartható a 6,1 százalékban megjelölt, GDP-arányos, a nyugdíjkorrekciót is tartalmazó hiánycél. Ez utóbbit azonban elemzők erősen kétlik, s fontos megjegyezni azt is, hogy a pénzforgalmi hiánycél nem alakult volna ilyen kedvezően a Budapest Airport Rt. pakettjének, valamint a gáztározókban lévő párnagáz eladása nélkül (utóbbi vevője a Mol volt, azóta már tovább is adta azt az E.ON-nak). Ezek egyszeri bevételek, amelyek hiányfinanszírozásra fordított részét az idén ismét „hozni” kell ahhoz, hogy a költségvetés bevételi oldalán ne keletkezzenek újabb tátongó lyukak. Becslések szerint a privatizációs bevételek nélkül a tavalyi hiány 300-400 milliárd forinttal lett volna több.
Az idei költségvetési törvény 1500 milliárd forint pénzforgalmi deficitet irányoz elő, felével többet a tavalyinál. A PM várakozásai szerint a hiány csaknem fele az első negyedévben jön majd össze.
