Big Mac-index: a régió élén
Bár a forint meglehetősen alulértékelt, Közép- és Kelet-Európában dollárban mérve mégis Magyarország a legdrágább – derül ki a The Economist legfrissebb Big Mac-indexéből. A brit hetilap 1986 óta teszi közzé az áruk és szolgáltatások árának összehasonlító elemzését, amelyet a világ számos országában kapható – és mindenütt azonos összetételű – hamburger dollárra átszámolt helyi átlagára alapján kalkulál. Az idei számok azt mutatják, hogy a legdrágább ország Svájc, ahol egy Big Mac 4,93 dollárnyi frankba kerül, ezzel szemben a legolcsóbbnak számító Kínában mindössze 1,30 dollárnyi jüanba. Az Egyesült Államokban az emeletes hamburger átlagára 3,15 dollár, míg az euróövezetben a Big Macért átlagosan 3,51 dollárnyi eurót kell fizetni. Magyarország az idei listán szereplő három új EU-tag közül 2,71 dollárral az éllovas, megelőzve a 2,60-as Csehországot és a 2,09-es Lengyelországot.
Vásárolható a Gazprom
Január 13-án megkezdődött a Gazprom orosz gázipari óriás vételi korlátozásoktól mentes részvényeinek jegyzése a moszkvai értéktőzsdén, ami azt jelenti, hogy immár külföldiek is szabadon vásárolhatnak a cég papírjaiból. Az erről szóló előterjesztést az orosz törvényhozás két háza még tavaly ősszel fogadta el, Vlagyimir Putyin elnök pedig december végén írta alá a honatyák által megszavazott törvényt. Mindeközben a társaság máris egy újabb nemzetközi gázáremelésről szóló tervvel „lepte meg” a világot. A Gazprom közölte: arra készül, hogy hamarosan az Európai Unió valamennyi országának – így a balti államoknak is – világpiaci árat számol fel a földgázért. Ez ezer köbméterenként 250 dollárt jelent, miközben Lettország ma 120–140, Litvánia 151, Észtország pedig 100 dollárt fizet az orosz gázért. Elemzők szerint a lépés évi mintegy 1 milliárd dollárral növelné a Gazprom bevételeit.
Fertőzőbb madárinfluenza
Eddigi változatához képest fertőzőbbé vált a madárinfluenza vírusának, a H5N1-nek az az új mutánsa, amelyet egy, a kór következtében elhunyt török gyermek véréből levett mintában találtak – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A betegség emberről emberre ugyan változatlanul nem, csupán madárról emberre terjed, de az új vírusvariáns már könnyebben fertőz, azaz jobban alkalmazkodik az emberi sejtekhez.
Reflexió
Erőművi hatósági ár?
A Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. közel áll a mátrai és a csepeli erőművekkel folyó tárgyalásokon a hosszú távú szerződések módosításához, viszont a Duna menti erőművel és az amerikai AES-sel egyelőre távolinak tűnik a megegyezés – tájékoztatta Kocsis István vezérigazgató az Országgyűlés gazdasági bizottságát azon az ülésen, amelyen az ellenzék szerint az ágazatban megjelenő „luxusprofit” volt a téma. Azt javasolta: ha nem vezetnek eredményre a tárgyalások, állítsák vissza a 2004-ben megszűnt erőművi hatósági ár intézményét.
DRUCKER GYÖRGY, az ExLibris Tanácsadó Kft. ügyvezetője:
„Nincs könnyű hely-zetben az, aki szeret-ne eligazodni a villa-mosenergia-piac sza-bályozási kérdései-ben. Mintegy másfél tucat jogszabály rendezi a szereplők működését és a pénzáramlásokat. Természetesen stratégiai fontosságú ágazat lévén jottányit sem csökkenhet a politika mozgástere, így aztán időnként a hazai termelők védel-mében születnek hajmeresztő rendel-kezések, máskor pedig az erőművi befektetők profitja luxusnak minősül. A számok nehezen derülnek ki, mivel ezek az üzleti titok kategóriájába soroltatnak. Ami egyre nyilvánvalóbb, az az energiaellátás grandiózus keresztfi-nanszírozási rend-szere. Persze a rutinosan használt politikai szólamok és adminisztratív intéz-kedések működőké-pesek, amíg a fo-gyasztók – szavazó-polgárok – meg nem unják ezt. Addig vi-szont a piaci megol-dások lehetősége fel sem merül.”
Bár a Malév 5,5 milliárd forinttal lett tavaly gazdagabb nyereséges üzemanyag-üzletága eladása révén, 2005-öt a légitársaság előreláthatólag így is 2 milliárd forintos mérleg szerinti veszteséggel zárja – nyilatkozta Gönci János vezérigazgató. A múlt év második felében tapasztalt „terven felüli utasforgalom-bővülés” (az év utolsó két hónapjában 20 százalékkal nőtt az utasok száma), a OneWorld nemzetközi légi szövetséghez történő csatlakozás, továbbá a költségcsökkentő intézkedések azonban a cég első embere szerint azt ígérik, hogy a Malév 2006-ban üzemi szinten nullszaldós gazdálkodásra lehet képes.
Németország befékezett
Gyakorlatilag megállt a gazdasági növekedés 2005 utolsó negyedévében Németországban, ami elemzők szerint erősen kétségessé teszi azoknak a reményeknek a valóra válását, miszerint 2006-ban jelentősen javulnak az euróövezet gazdasági kilátásai. Elemzők ugyanis azt várták, hogy az előző időszakban elindult növekedés töretlenül folytatódik. Mindent összevetve a statisztikai hivatal szerint a német gazdaság 1,1 százalékkal nőtt, ugyanannyival, mint 2004-ben.
Év végi Airbus-hajrá
Vaskos meglepetéssel szolgált az Airbus konzorcium a repülőgép-ipar számára, az európai társaság ugyanis bejelentette, hogy 2005-ben is több gépet értékesített, mint amerikai vetélytársa, a Boeing. Utóbbi ugyan 1029 darab új utasszállítóra szóló megrendeléssel rekorderedményt könyvelt el tavaly, az Airbustól azonban a jelek szerint ennél is több, összesen 1111 gépet rendeltek meg a légitársaságok. A meglepetés magyarázata alighanem az, hogy az év egészében amerikai riválisa nyomában „kullogó” brit–francia–német konzorcium a szóban forgó megrendelés-mennyiség 38 százalékát decemberben regisztrálta.
Demján az év üzletembere
Demján Sándor, a TriGránit Rt. elnöke vehette át az idén – 2005-ös teljesítménye alapján – az Ernst & Young által alapított az Év üzletembere díjat. A tavalyi díjazott Kürti Sándor, a Kürt Rt. első embere, míg a tavalyelőtti Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója volt. A 2005. év példaképe különdíjat a Richter Gedeon gyógyszergyárat irányító Bogsch Erik kapta, míg Waberer György, a Waberer’s Holding szállítási társaság vezetője 2005 merész újítója, az Interaktív Net Design élén álló Vinnai Balázs pedig A jövő ígérete elismerésben részesült.
