Nyugaton másképp van
Nyugat-Európa több országában nem alkalmaznak kötelező jótállási és becserélési határidőket, sok helyütt nincs is erre jogszabály, a gyakorlat mégis liberálisabban működik – mondták el az FN-nek nyilatkozó szakemberek. A nyugati üzletek mentalitása, az ottani üzleti szellem, és az erős piaci verseny miatt a boltok nem engedhetik meg maguknak, hogy ne vegyék vissza az árut, ha az a vevőnek nem tetszik, pláne, ha nem is működik.
A legtöbben a ruházati cikkeket viszik vissza – osztotta meg velünk tapasztalatait Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is -, mivel méretben sokszor tévednek az ajándékozók. Ugyancsak gyakori a műszaki cikkek becserélése, nem ritkán azok hibás működése miatt. Ez esetben nem árt tisztában lenni a becserélés, visszaváltás, levásárlás fogalmaival, a vevők jogaival, valamint a boltok kötelezettségeivel.
Három nap
Azt, hogy egy-egy nem kívánatos árucikket milyen határidővel és feltételekkel lehet kicserélni, vagy levásárolni vagy az érte kifizetett pénzt visszakérni, azt egyrészt jogszabályok, másrészt a piaci verseny szabályozza. A legnagyobb csereforgalmat generáló ruhaneműk visszavásárlására vagy cseréjére például nem kötelesek a kereskedők, de üzleti érdekből bevett gyakorlat, hogy becserélik, amit tudnak – erősítette meg lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Ünnepek után több bolt ráadásul kivételesen hosszabb csereidőt alkalmaz, pont azért, hogy a karácsonyi melléfogásokat korrigálni lehessen. Vámos György hozzátette: ennek természetesen feltétele a blokk megléte és a termék épsége.
Egyértelműbb a helyzet a tartós fogyasztási cikkekkel kapcsolatban: a 151/2003-as kormányrendelet ugyanis feketén-fehéren rendelkezik elsősorban a műszaki cikkek, háztartási vagy kerti gépek, kis berendezések, számítástechnikai eszközök, bútorok, hangszerek vagy órák kötelező jótállásáról.
Ami a lényeg, foglalta össze kérdésünkre Morvay György, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület jogtanácsadója, hogy csak akkor kötelesek cserére vagy visszavásárlásra az üzletek, ha az adott áru eleve hibás volt vagy működésképtelen, valamint a reklamációra három munkanapon belül sor kerül. Ha valakinek nem tetszik az ajándékba kapott DVD lejátszó színe, illetve, ha a TV képernyője azért törött meg, mert a vásárlás után leejtette valaki, az természetesen nem indok egy cserére vagy a pénz visszakérésére. Viszont, amennyiben az áru tényleg nem működött, ám ezt az eladó vitatja, úgy az utóbbi félnek kell bebizonyítania, hogy semmi baja nem volt a készüléknek – teszi hozzá Morvay György.
Előbb a csere, aztán a pénz
Amennyiben a kötelező jótállás feltételei adottak (tehát rossz volt az áru és három napon belül reklamált az ügyfél), úgy az eladónak kötelessége kicserélnie a terméket, egy teljesen ugyanolyan márkájú és minden tekintetben megegyező darabra. Ha ezt nem tudja, akkor felajánlhat valami mást a vevőnek, ám ő ezt nem köteles elfogadni. Köthet kompromisszumot, de ha ragaszkodik az eredeti típushoz, és nem kaphatja meg, akkor az áru árát kell számára kifizetni.
Gyakori panasz az is, hogy a vásárlót a boltból szervizbe irányítják a hibás készülékkel, ám ez teljes mértékben szabálytalan eljárás – teszi hozzá Morvay György. Az áru megjavíttatását a boltnak kell vállalnia, neki kell eljuttatnia a szakszervizbe a terméket, az ezzel kapcsolatos feladatokat nem varrhatja a vevő nyakába. Akit tehát egy ceglédi üzletből azzal küldenek el, hogy menjen a legközelebbi, budapesti márkaszervizbe, az nyugodtan hivatkozhat a kormányrendelet hatodik és hetedik paragrafusaira.
