Gazdaság

Sínre lépnek

Magyarország magára maradt az unióban azzal a törekvésével, hogy fékezzék a vasúti személyszállítás liberalizációját, jóllehet több tagország is ugyanezt szeretné.

Miként a legtöbb kisebb országban, a vasúti személyszállítás hazánkban sem tartozik a nyereséges üzleti vállalkozások közé. Mindazonáltal akad néhány üdítő kivétel, azaz olyan vonal, amely nem gyarapítja a Magyar Államvasutak (MÁV) tekintélyes veszteségét. Az üzletileg sikeresebbek közé tartoznak például a nagyvárosok között közlekedő Intercity-járatok. Ám még ezeken is túltesz a Budapest és Bécs között ingázó Eurocity, amely a győri utasok számára nem csak még gyorsabb, hanem – mivel nem helyjegyes – olcsóbb közlekedést is kínál a fővárosba, mint a belföldi Intercity.


Sínre lépnek 1

Intercity Németországban. Nem mindenki ülhet nyugodtan.

EGYEDÜL. Az Eurocity-járat ausztriai szakaszát jelenleg az osztrák állami vasúttársaság üzemelteti, a magyarországi vonalon pedig a MÁV az úr. Elképzelhető azonban, hogy már nem sokáig, hiszen az Európai Unió tagállamai a minap Brüsszelben megállapodtak: a Huszonötök nemzetközi vasútvonalain 2010-től bármely tagország társasága szabadon fuvarozhat majd utasokat. Ráadásul a magyarok nagy bánatára az uniós jogszabály – amelyhez mellesleg a még radikálisabb liberalizációt ambicionáló Európai Parlamentnek is lesz még egy-két szava – a kabotázsra is lehetőséget nyújt majd. Vagyis arra, hogy egy-egy nemzetközi vonat köztes magyarországi állomásokon is felvegyen utasokat. Budapestnek, amely a fent említett okok miatt – azaz az állami monopóliumként működő MÁV védelme érdekében – a fokozatos piacnyitás híve, ez már túl sok, olyannyira, hogy az uniós közlekedési miniszterek tanácsában Magyarország néhány napja gyakorlatilag egyedüliként tartózkodott a nemzetközi személyszállítást liberalizáló jogszabály megszavazásától.

Tette mindezt annak ellenére, hogy a kormánynak hazai szakértők szerint valójában soha nem volt ellenére a nemzetközi személyfuvarozásban a piac megnyitása a verseny előtt. A baj a belföldi személyszállítással – vagyis a kizárólag két belföldi célállomás között közlekedő járatokkal – van, ahol előbb-utóbb szintén bekövetkezhet a liberalizáció, még ha azt egyelőre lényegében csak az Európai Parlament akarja is, méghozzá 2012-től. Magyar részről garanciákat akartak kapni arra, hogy a verseny szabaddá tétele – az esetleges kimazsolázások miatt – nem borítja majd fel a közszolgáltatást nyújtó magyar állami vasúttársaság gazdasági egyensúlyát. Budapest ezzel az aggodalommal mellesleg korántsem áll egyedül, hiszen a belgák, a franciák, a lengyelek és a görögök hasonló fenntartásokat fogalmaztak meg. Ennek ellenére maradt magára a magyar kormány, amikor megpróbálta elérni, hogy a közlekedési miniszterek tanácsa szavatolja: a nemzetközi személyszállítás liberalizációja egy időben lép hatályba a közúti és vasúti közszolgáltatásokról szóló rendelettel, amely várakozások szerint valamiféle védelmet nyújt majd a közszolgáltatásokat nyújtó veszteséges állami vasutaknak a piaci konkurenciával szemben.

NINCS GARANCIA. A konkrét garancia helyett azonban végül csak egy, a miniszteri tanács és az Európai Bizottság által közösen jegyzett nyilatkozat született, amely fogadkozik, hogy a tagállamok mielőbb, lehetőleg még 2006-ban megállapodnak a közszolgáltatásokról szóló rendeletről. „Csakhogy az ígéret nem egyenlő a garanciával” – hangsúlyozzák a magyar oldalon. Mi több, a kormányt óvatosságra inti, hogy a tagállamok a miniszteri tanácsban még hozzá sem kezdtek a szóban forgó jogszabály megvitatásához, holott annak első, Brüsszel által kidolgozott tervezete még 2000-ről datálódik. Ilyen körülmények között Budapestet az a liberalizációs irányelvbe egyébként bekerült rendelkezés sem nyugtatja meg százszázalékosan, amely a vasúti szabályozó testületeket felhatalmazza, hogy korlátozzák a kabotázsban „utazó” külföldi vasúttársaságokat, ha tevékenységük a közszolgáltatást végző hazai társaság gazdasági egyensúlyát zavarja.

A tanácsi döntés egyelőre persze senkit sem kötelez, hiszen még az Európai Parlamentnek is van beleszólása a jogszabályba, és csak utána jön az egyezkedés. Utóbbira pedig bizton lehet számítani, elvégre az eurohonatyák 2008-ra szeretnék előrehozni a nemzetközi személyszállítás liberalizálását, a belföldi utasforgalmat pedig a maguk részéről 2012-ben szintén megnyitnák a verseny előtt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik