Nyitás után
Az euróval 254,90/95 forinton kereskedtek, több mint egy forinttal a szerdai 253,75/90 forint felett, a dollár 217,10/20 forint volt, szemben az előző napi 216,30/70 forinttal. A forint 40 bázisponttal 9,71 százalékra gyengült a plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sáv erős oldalán.
A gyengülés a délelőtti órákban fokozódott: a jegyzések a 256-os szint fölé szaladtak (256,25). Ez a szerda esti zárószinthez képest 2,5 forintos, mintegy 0,9 százalékos gyengülés néhány óra alatt.
A forint csütörtökön reggel jelentős mértékben meggyengült az euróval és a dollárral szemben is a bankközi devizapiacon. Elemzők szerint még mindig a Fitch-leminősítés, illetve a korábbinál is pesszimistább londoni vélemények húzzák a piacot.
Az euró legutóbb május végén lépte át a 255 forintos kurzust, azóta viszont tartósan gyenge maradt, és a forint az intervenciós sáv erős szélét közelítette több hónapon keresztül. Szeptember végén indult el egy forintgyengülési tendencia, ám eddig stabilan a 250-255 közötti sávban jegyezték az eurót.
A 256-os szintet pedig utoljára 2004 júniusában kóstolgatta az euró, a mostani gyengülés tehát másfél éves mélypontra repítette a hazai valutát. Technikai elemzők már korábban azt jósolták, hogy a 255-ös lélektani szint áttörése után további gyengülés előtt nyílt meg az út.
75 bázispontos kamatemelés?
A Dresdner Bank londoni befektetési irodája (DrKW) csütörtöki régióelemzésében Járai Zsigmond előző napi nyilatkozatára utalva úgy vélte, hogy a jegybankelnök a Fitch visszaminősítése után nagyarányú befektetői kivonulástól tart. A DrKW elemzői ugyanakkor azt valószínűsítették, hogy a többi hitelminősítő, például a Standard & Poor’s nem nyúl hozzá az „A” kategóriás magyar adósosztályzathoz, amelyet legutóbb október 4-én erősített meg.
A londoni Dresdner-iroda elemzői úgy vélik, hogy – Veres János kamatcsökkentést szorgalmazó kijelentései dacára – Járai Zsigmond most inkább „a kamatemeléshez készíti elő a terepet”. Az elemzés januárra 0,25 százalékpontos szigorítást jósol, amelyet a cég szerint a jövő év közepéig még két, ugyanilyen mértékű emelés követ. Ennek célja az, hogy a jegybank csökkentse a magyar és az euróövezeti jegybank (EKB) kamatszint-különbözetének szűkülési mértékét.
Az utóbbi időben más nagy londoni házak is jelentős magyarországi kamatemelést jósoltak a következő 12 hónapra, szintén abból a meggondolásból, hogy az EKB is hozzákezdett a monetáris szigorításhoz, csökkentve a magyar befektetési konstrukciókban meglévő kockázati kamatprémiumot.
A Citigroup londoni irodájának minapi térségi elemzése szerint már „2005-2006 fordulóján” 0,25-0,50 százalékpont közötti magyarországi jegybanki kamatemelés várható, és a cég azt várja, hogy 12 havi távlatban összesen 1,00 százalékponttal emelkedik vissza az alapkamat Magyarországon. Ugyanezt nyilatkozta egyébként a FigyelőNetnek Barcza György, az ING elemzője, akit közvetlenül a Fitch keddi lépése után kérdeztünk a kilátásokról.
Veszélyben a kamatprémium
A nagy londoni házak szerint nem várható, hogy az EKB a múlt heti negyed százalékpontos kamatemelés után leáll. Mind a JP Morgan bankcsoport, mind a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő 3,00 százalékra jósolta legutóbbi előrejelzéseiben az eurójegybank 2006 végi alapkamatát.
A JP Morgan emellett 6 százalékos irányadó szövetségi célkamat-szinten – vagyis jóval a 4,75 százalékos plafont valószínűsítő londoni piaci konszenzus felett – várja az amerikai Federal Reserve már javában zajló szigorítási ciklusának tetőzését 2007-ben.
