Pakisztáni újságírók érkezése jelezte a Mol 2010-ig szóló új stratégiájának hivatalos prezentációján, hogy a magyar olajvállalat földrajzilag is bővítené kutatás-termelési tevékenységét. A budapesti értéktőzsdén immáron tíz éve jegyzett olajtársaság most talán kissé visszafogott, de reális tervvel rukkolt elő. A következő öt évben egyrészt szeretnék learatni az eddigi erőfeszítések babérjait, és belépni az olajipari első osztályba, másrészt tovább terjeszkednének.
Hernádi Zsolt, A Mol elnök-vezérigazgatója. Olyan gyors növekedésre van szükség, hogy a befektetők egy ellenséges felvásárlási kísérlet esetén se szálljanak ki a Molból.
UNIÓS LECKE. Miközben a Mol munkatársai az elmúlt napokban a középtávú stratégia utolsó részleteit finomítgatták, Brüsszelben kiszivárgott: az Európai Bizottság bizonyos feltételekkel kész engedélyezni, hogy az E.ON Ruhrgas megszerezze a Mol földgáz-kereskedelmi, illetve földgáztároló cégének többségét. „Bármilyen struktúrában történjen is meg az értékesítés, az mindenképpen előrelépést jelent a magyar földgázpiac számára, hiszen jelenleg minden egy kézben, a Molnál összpontosul” – mondta a Figyelőnek adott interjúban Hernádi Zsolt, a Mol Rt. elnök-vezérigazgatója, s megjegyzi: hosszú és rendkívül tanulságos folyamat volt ez a számukra, hiszen először csinálták végig a brüsszeli jóváhagyási folyamatot. Arra semmiképp sem számítanak, hogy a bizottság megtiltaná a tranzakciót, viszont csak a brüsszeli határozat ismeretében dönthetik majd el az érintettek, hogy az előírt feltételekkel is megéri-e számukra az üzletkötés.
A Mol első embere emlékeztet rá, hogy a 2002-ben meghirdetett stratégiában az alaptevékenységen túli területnek minősítették a gázüzletet, de ezzel együtt a részvényeseknek ígéretet tettek a részleg kockázatainak minimalizálására. Ez utóbbi területen Hernádi értékelése szerint hallatlanul fontos lépések történtek: 2003-ban megszületett az új gáztörvény, amely tavaly liberalizálta a piacot a legnagyobb gázfogyasztók számára, az egyes tevékenységeket szét kellett választani, és létrejött a lakossági kompenzációs alap. Ezzel együtt a gázüzlet ma is „non core” (nem alaptevékenység) minősítést kapna. Egyedül a szállításban látnak komoly növekedési lehetőséget, az ország geográfiai helyzetéből eredően.
A földgázüzletet érintő vállalásokkal együtt a 2002-es stratégiában meghirdetett valamennyi cél teljesült, kivéve a petrolkémiai üzletág jövedelmezőségének növekedésére vonatkozó prognózist. A TVK-nál az ehhez szükséges beruházások megtörténtek ugyan, de a szénhidrogénárak emelkedésével jócskán megváltozott az üzleti környezet – igaz, csoportszinten éppen a kőolaj és a földgáz áremelkedése kompenzálta ezt.
„Azt vettük észre, hogy az a fejlődési ütem, amivel az elmúlt öt-hat évben nekivágtunk a stratégiánk megvalósításának, egyedülálló volt; ez egész Közép-Európára is igaz, a térség ugyanis sokkal gyorsabb ütemű fejlődést mutat, mint bármelyik más régió, akár keletre, akár nyugatra nézek” – mondja Hernádi Zsolt. A következő öt évben az a cél, hogy ezt a tempót, valamint azt a tudást és tapasztalatot, ami az elmúlt években összegyűlt, kiterjesszék más térségekre is.
A Mol-csoport 2010-re 3,5 milliárd dolláros EBITDA-t (kamatfizetés, adózás és amortizáció előtti eredményt) tervez, amelyet a fenntartható fejlődés alapoz meg. Ehhez a kutatás-termelésben (upstream üzletág) meg kívánják háromszorozni teljesítményüket, a feldolgozás és kereskedelemben (downstream üzletág) pedig megdupláznák a finomított termékek értékesítését. A kutatás-termelésben három régióra koncentrál a csoport. Részben a FÁK-államok területére, illetve Észak-Afrikára, az Arab félszigetre és az onnan Pakisztánig terjedő régióra, valamint a közép- és kelet-európai térségre. E harmadikon a növekedés inkább a hatékonyság javításának formáját ölti majd, leginkább a Mol és az INA upstream tevékenységének kooperációjának eredményeként. „A feldolgozásban és kereskedelemben nyilván további akvizíciós lehetőségeket fogunk megvizsgálni” – jelzi Hernádi, hozzátéve, hogy a Mol-csoport minden egyes egységénél ugyanazoknak a minőségi normáknak kell érvényesülniük, mint Százhalombattán vagy a Slovnaft pozsonyi finomítójában. Ez a garanciája ugyanis annak, hogy a prémium minőségű termékek piacán biztosítsák jelenlétüket. Mindehhez több mint 5 milliárd dollárt szánnak beruházásra, ezen csaknem fele-fele arányban osztozik a két fő üzletág. Hernádi Zsolt közölte, hogy a 2010-ig terjedő időszakban sem szeretnék a 40 százalékos eladósodottságot túllépni, inkább 30 százalék közeli szintet igyekeznek tartani. Ugyanakkor további jelentős hatékonyságjavulást terveznek, évi 285 millió dollárt kívánnak megtakarítani 2010-ig.
A Mol elnök-vezérigazgatója szerint sohasem szabad lezártnak tekinteni egyetlen lehetőséget sem. Hernádi ezt térségünk akvizíciós lehetőségeivel kapcsolatban mondja, hiszen az elmúlt években a magyar olajtársaság szinte minden lehetőséget megvizsgált, megjátszott, és a sikeres lépések (mint a Slovnaft átvétele) mellett voltak kudarcok is (mint a lengyelországi tervek meghiúsulása). A területi határokat tekintve a Mol változatlanul a Baltikumtól az Adriáig és a Hegyeshalomtól a Fekete-tengerig terjedő régióra koncentrál.
KÉT DUDÁS. Az OMV-vel történő esetleges együttműködés a 2010-ig szóló stratégiának sem része. „Nagyon sok, egyre több közös vonás van a két cég működésében, és természetesen vannak jelentős eltérések is. Ma mindkét cégnek megvan a maga pályája, elférünk egymás mellett” – mutat rá Hernádi Zsolt. A kereskedelmi együttműködésnél szorosabb szövetség esetén ma már versenyjogi akadályokkal is számolni kellene.
Hernádi szerint egy esetleges ellenséges felvásárlás negatív hatásait az ország, sőt az egész régió megérezné. A térségben szükség van a független olajvállalatokra, amelyek az egyes országok nemzeti össztermékéhez ugyan kisebb mértékben járulnak hozzá, mint mondjuk a kis- és középvállalkozások összessége (a Mol a magyar GDP 3 százalékát adja), de mintaként szolgálhatnak a többiek számára. Ugyanakkor a részvényeseknek Hernádi szerint meg kellett győződniük arról, hogy a Mol nemcsak ígérget, de meg is valósítja stratégiai elképzeléseit. „Látniuk kell, hogy az a növekedés, amit a Mol produkál, elégséges ahhoz, hogy ne szálljanak ki egy esetleges ellenséges kivásárlási kísérlet során” – hangsúlyozza a Mol elnök-vezérigazgatója.
A következő négyéves stratégia eredményeként a Mol kétszer akkora lesz, mint jelenleg. „Folyamatosan gyorsabbak akarunk lenni, mint mások. Sok hendikepünk van, ezekkel elsüllyedünk, ha nem vagyunk gyorsak, hatékonyak és jobb minőségűek, mint versenytársaink” – érvel Hernádi.
