Az EU gazdasági és pénzügyi biztosa, Joaquin Almunia pénteken arra intette Magyarországot, hogy az euróövezeti csatlakozás céldátumát ne halassza el több ízben. Almunia hozzátette, hogy a céldátum bizonytalansága negatív reakciót válthat ki.
Az AP-nek nyilatkozva Almunia megismételte: befagyaszthatják a Magyarországnak szánt infrastrukturális támogatásokat, amennyiben az ország nem tesz eleget az EU deficitcsökkentő ajánlásainak. „ A lehetőség létezik, és ezt a magyar hatóságok pontosan tudják” – mondta a biztos, aki vélhetően Gyurcsány Ferenc kormányfő legutóbbi nyilatkozatára célzott, amely szerint az EU nem büntethet a túlzott hiányért, mert Magyarország nem tagja a valutauniónak.
Durvul a hangnem
Legutóbb Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Financial Timesnak adott nyilatkozatában méltánytalannak és igazságtalannak minősítette Almunia fenyegetését. A magyar életszínvonal jóval az európai átlag alatt van; mi a fenét akar tőlünk az EU? – kérdezett vissza a riporternek a miniszterelnök.
Ezután az Európai Bizottság csütörtökön arra figyelmeztette Magyarországot, hogy jövőre és azt követően is nőhet az államháztartás GDP-hez viszonyított hiánya, amely a bizottság szerint 2007-re eléri a 6,9 százalékot az idei 6,1 százalék és a jövő évi 6,7 százalék után. Veres János pénzügyminiszter megerősítette: a kormány szerint tartható a jövő évi költségvetésben szereplő 4,7 százalékos hiánycél.
Mások is késnek
Egyre több elemző veszi készpénznek, hogy Csehország és Lengyelország sem lesz az általuk tervezett időpontban – 2010-ben – a valutaunió tagja. Úgy vélik, az országok nem nyirbálják meg szociális kiadásaikat és nem tekintenek el adócsökkentési terveitől a maastrichti konvergencia-kritériumok mihamarabbi teljesítése érdekében. Ráadásul a legújabb elemzésekben már problémásnak tartják az eddig a reformokban és a kitűnő makrogazdasági adatok publikálásában élenjáró balti köztársaságokat is. Észtország és Litvánia már belépett ugyan a valutauniós tagsághoz vezető ERM II-es árfolyamrendszerbe, azonban az infláció jóval nagyobb, mint amit a vonatkozó konvergencia-kritérium lehetővé tenne.
Ezzel együtt a neves londoni elemzőház, JP Morgan szintén pénteken publikált elemzése arra mutatott rá, hogy valószínűleg a régió valamennyi országa, még a nem uniós államok is Magyarországnál korábban be tudják majd vezetni az európai közös pénznemet.
Számos közgazdász és az érintett országok gazdasági vezetői is gyakran felvetik: az uniós átlagnál jóval magasabb gazdasági növekedést produkáló – vagyis felzárkózó – gazdaságok számára „kényszerzubbonyt” jelentenek az euró bevezetését lehetővé tevő kritériumok, hiszen a nagyobb növekedési ütem törvényszerűen magasabb inflációval és nagyobb egyensúlytalansággal jár.
