Kellemetlen meglepetésekkel szolgált az Európai Unió kohéziós támogatásaival foglalkozó küldöttségének október 18-i budapesti látogatása. Kiderült: a hazai apparátusnak ugyancsak össze kell szednie magát ahhoz, hogy a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK), s a hozzá kapcsolódó operatív programok átcsússzanak a jövő tavasszal esedékes brüsszeli záróvizsgán. (Az NSRK-ra átkeresztelt második Nemzeti Fejlesztési Terv a 2007 és 2013 között az EU kohéziós, valamint strukturális alapjaiból lehívható források felhasználását szabályozza.)
Az EU részéről megfogalmazódott legerőteljesebb kritika az volt, hogy az NSRK-ban a jelenlegi helyzet szerint túl sok, szám szerint 19 operatív program szerepel, ráadásul ezek nem mindegyike van szinkronban az unió követelményrendszerével. A tanácskozáson jelen lévő forrásaink szerint az operatív programok struktúrájával is problémák vannak, mivel túlságosan is az egyes minisztériumok szerkezetét tükrözi vissza. Úgy tudjuk, az EU legfeljebb fél tucat, központi irányítás alatt álló programot látna célszerűnek. A küldöttség tulajdonképpen üdvözölte, hogy Magyarország önálló regionális programokat is ki szeretne alakítani, azonban ezt csak úgy látják megvalósíthatónak, ha ezek a regionális önkormányzatok irányítása alatt állnak, nem pedig fejlesztési ügynökségek osztják a pénzt. Ennek alapján a brüsszeli megközelítés szerint célszerűbb lenne, ha a jelenleg tervezett 7 regionális program helyett mindössze egyet tervezne Magyarország, s ezen belül kapnának helyet a különböző régiókra vonatkozó alprogramok. Úgy tudjuk, Brüsszel egész egyszerűen azon aggódik, hogy ennyi regionális programhoz Magyarország nem lesz képes biztosítani a korrupciómentes és kompetens végrehajtó apparátust. E mellett az EU nem érti azt sem, miért kell a már kialakult első körös NFT struktúrán változtatni. Összefoglalva: Brüsszel készen áll a finanszírozásra, de egyelőre úgy látja, hogy Magyarország nem tesz meg mindent a támogatások befogadásához szükséges intézményrendszer kialakítása érdekében.
 |
|
Belpolitikai csata
 |
|
Baráth
Etele.
A miniszter
vissza
utasítja
az ellenzéki
bírálatokat. |
Nem vonják be kellőképpen az uniós források felhasználását érintő tervezésbe az ellenzéki pártokat, s nem szolgáltatnak számukra elegendő információt – bírálja a Gyurcsány-kabinetet és az EU-tervezésért felelős Nemzeti Fejlesztési Hivatalt a Fidesz. E vádat Baráth Etele tárca nélküli miniszter kategorikusan cáfolta, mondván: szakértői és politikai szinten is kikérik a pártok véleményét az operatív programok kidolgozásakor. „Akár sértőnek is érezhetném azt a kritikát, amelyiket egy anonim csoport terjeszt rólam!” – reagált a Figyelőnek Baráth Etele a Magyar Nemzet című napilapban megjelent elemzés kapcsán. Elmondása szerint az ENSZ különféle szervezeteitől az EU brüsszeli bizottságáig, számos fórumhoz küldtek Magyarországról olyan levelet, amelyben a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret tartalmát, illetve személy szerint az ő miniszteri tevékenységét bírálták. Posztkommunista miniszternek beállítva, akinek vezényletével olyan NSRK készül, amelyben nincsenek súlypontok, s amelyből az tűnik ki, hogy a támadások kivédése érdekében minden érdekcsoportnak juttat egy keveset. Mint mondta, az ellenzékkel való konzultáció jegyében a Nemzeti Fejlesztési Hivatal hónapok óta egyeztet – szóban és írásban is – a Fidesz és az MDF szakértőivel, sőt megpróbálta felvenni a kapcsolatot a nagyobbik ellenzéki párt uniós ügyekben illetékes alelnökével, Pelczné Gáll Ildikóval, ám a megkeresésre az alelnök asszony a mai napig nem válaszolt. |
|
|
|
|
FÉLTETT STABILITÁS. A Budapesten tárgyaló küldöttség – ismerve a magyar költségvetés elmúlt években mutatott teljesítményét – arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU-tól 2007 és 2013 között várt óriási összegek (nagyjából 15 ezer milliárd forintról lehet szó) nem veszélyeztethetik majd a makrogazdasági stabilitást, és az eurózónához való csatlakozás feltételrendszerének való megfelelést sem. Az ezzel kapcsolatos uniós álláspont szerint az EU-ból érkező tőkének az adóalapot kell szélesítenie – vagyis a gazdaságba kell beáramolnia -, s nem szabad, hogy a költségvetési kiadások duzzadása révén gyorsítsa az inflációt, veszélyeztesse a gazdaság külső és belső egyensúlyát.
Ám az októberi bírálatokkal és a fizetési hajlandóság hangoztatásával párhuzamosan, úgy tűnik, az EU sem áll a helyzet magaslatán. Ha ugyanis valamilyen csoda folytán a brit elnökség idején megállapodás jönne létre a 2007 és 2013 közötti pénzügyi tervről (benne a felzárkóztatási politikára szánt kiadási főösszeggel), szakértők szerint legkorábban csak május körül fogadhatják el véglegesen a szükséges jogszabályokat, és csak ezután, vélhetően júniusban a közösségi stratégiai irányelveket. Márpedig amíg ez a két fontos feltétel nem teljesül, addig a nemzeti fejlesztési terveket és az operatív programokat, azok végleges változatát sem lehet benyújtani Brüsszelnek. Ennek alapján valószínűsítik egyesek, hogy a mostani kormány idején erre már aligha marad idő, így tulajdonképpen az is megfontolandó, hogy a Budapest által kitűzött december végi határidőig érdemes-e sietni a tervezetek benyújtásával. Forrásaink szerint ugyanakkor az EU-delegáció Budapesten nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy az unió késlekedése ellenére a magyar félnek el kell készítenie a programokat.
A Figyelő úgy értesült: a magyar fél november közepén már egy új, átdolgozott program-struktúrát szeretne bemutatni, majd a december elejére Danuta Hübnerrel, az EU régiós biztosával időzített találkozón már az NSRK első változata is elkészül. Lapunk információi szerint közben a nagyobbik ellenzéki párt műhelyeiben „alternatív” második NFT-n dolgoznak, s ha a Fidesz kormányra kerül, saját prioritásai szerint akkor is átgyúrja a fejlesztési tervet, ha azt a Gyurcsány-kabinet addigra már megküldte Brüsszelnek. Az EU egyébként – úgy tudjuk – figyelembe veszi, hogy 2006-ban választásokat tartanak Magyarországon, s addig nem fogadja el a Nemzeti Stratégiai Referencia Keretet, amíg azt az újonnan felálló kormány is meg nem erősíti.
FIXÁLÁS. Mivel az uniós források felhasználása nemzetstratégiai jelentőségű, s az ország látná kárát, ha a fejlesztési célokat négyévenként felülírnák, ezért Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter azt javasolja: kétharmados törvényben rögzítse a parlament a 2007 és 2013 közötti időszak legfontosabb fejlesztési célkitűzéseit. Addig is a kormány ütemterve szerint a második nemzeti fejlesztési terv célrendszere 2005 végére, a regionális operatív programok pedig 2006 tavaszára készülnek el. Az ezek alapjául szolgáló hosszú távú, 2020-ig szóló gazdaságfejlesztési koncepció pedig már a parlament asztalán van, a héten kezdik meg a tárgyalását.
