Szalonban. Újabb adócsomag.
Igazságot és biztonságot követelve petíciót nyújtott át az MSZP-frakciónak a használtautó-kereskedők képviseletében Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének elnöke. A színpadias elemektől sem mentes esemény csak az egyik színfoltja volt az adótörvények legmostohábbika, a regisztrációs adó aktuális emelésekor már-már megszokott „rituálénak”. A kétéves adó történetét sorozatos botrányok kísérték. A forgatókönyv is alapvetően ismétlődik. Az autópiacot sújtó, előre bejelentett adóemelések hírére – szigorúan a vevők érdekeire hivatkozva – egymás kontójára lobbizott az ellenérdekelt használt-, illetve újautó-kereskedői tábor. A kormány adóemelési javaslatát kidolgozó pénzügyminisztériumi illetékesek előbb az egyik, majd a másik felet is meghallgat ják, majd a korábbi javaslatukat jócskán meghaladva emelik az adó mértékét, ami miatt persze mindkét, egymással harcban álló fél prüszköl. Általában az eleve kisebb költségvetési bevételt hozó, így valamivel gyengébb lobbierejű használtautó-kereskedők húzzák a rövidebbet.
BRÜSSZELI FELLÉPÉS. Így történt az idén is, bár most fordulatot hozott a koreográfiába az Európai Bizottság fellépése. A német kollégáikat mozgósító magyar használtautó-kereskedők ugyanis feljelentették Brüsszelben a budapesti kormányt, s a bizottság számon is kérte, miért kell egy más EU-tagállamból behozott többéves autóra (amely után az eredeti országban egyszer esetleg már kifizették a forgalomba helyezési adót) magasabb vagy ugyanakkora regisztrációs adót kell fizetni, mint egy hasonló jellegű új, nálunk vásárolt gépkocsira. Az EU-termékekre hátrányos megkülönböztetés ugyanis ellentétes az uniós szabályokkal, ezért október 17-én jogsértési eljárást indított a bizottság Magyarország ellen. Ha Brüsszel néhány hónapon belül nem kap kielégítő választ, akkor az eljárás a második szakaszba lép, s a bizottság végső soron az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.
Uniós uniformis
A regisztrációs adó hosszabb távon való eltörlésére tett javaslatot Kovács László, a brüsszeli bizottság adóügyekben illetékes tagja. Szerinte azért van erre szükség, mert az adó kivetésének módja az egyes tagállamokban akadályozta a belső piac zökkenőmentes működését. Az unióban jelenleg mindennapos gyakorlatnak számít, hogy az importált autókra a korábban másik országban már kifizetett adó beszámítása nélkül regisztrációs adót vetnek ki. Ez kettős adóztatásnak minősül, továbbá nem veszi figyelembe az autó valós értékét. A bizottság adatai szerint 16 uniós tagállam – Belgium, Dánia, Spanyolország, Görögország, Olaszország, Írország, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország, Magyarország, Lettország, Málta, Szlovénia, Ciprus és Lengyelország – vezetett be regisztrációs adót, s ezen elvonás mértéke a néhány száztól a 16 ezer euróig terjed. Ez utóbbival Dánia az abszolút rekorder, de Finnországban (8 ezer euró), Írországban és Hollandiában (egyaránt 4,5 ezer euró) is magas az adó.
Végül egy új törvénytervezet született a József Nádor téren – azután, hogy október 24-én a képviselők már megszavazták a regisztrációs adó előzőleg javasolt változtatásait. A friss módosítás vívmánya, hogy jövőre már nem a regisztrációs adóval terhelt autóárra számolják rá az áfát, hanem „csak” a tényleges árra, csökkentve ezzel az uniós kasszát is gyarapító áfabevételeket. Cserébe viszont látványosan megnövelték a regisztrációs adót, amely csak a hazai büdzsét gazdagítja, nem kell rajta Brüsszellel osztozni. A másik változás, hogy a használtautó-piacon még szinte újnak számító, legnépszerűbb Euro 3 motorral hajtott kocsiknak 40 százalékkal megnövelték az adóját. Bár az avultatási kötelezettségnek valamelyest eleget tesz az új jogszabály, de a 2-3 éves autók adóját a korábban is irreálisan magas bázisról átlagosan 68 százalékkal megnöveli. Ezt a változatot hagyták azután jóvá az adótörvények végszavazásakor az országgyűlési képviselők.
A használtautó-értékesítők drámai hangú állásfoglalása a csaknem 2 ezer kereskedés ellehetetlenülését, az ilyen import végét vetíti előre. Politikai síkra terelve a vitát, azzal vádolják meg a kormányt, hogy a választópolgárok helyett a nagytőkés lobbi érdekeit képviseli.
ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK. Ugyanakkor az adók, az 5 százalékos áfacsökkentés és a csak a tényleges ár alapján, tehát regisztrációs adó nélkül számított kisebb áfateher valamelyest mérsékli a valóban drasztikus emelést, s alig nőnek majd az újautóárak. A használt autóknál pedig az avultatással egy év után csaknem 20 százalékkal lesz kisebb az adó, igaz 8 évet kell várni, hogy a felére csökkenjen, míg 25 év múltán az induló összeg egyharmadát kell fizetni. Ez konkrétan azt jelenti, hogy egy 1,2 literes, benzines, korszerű kocsi után az idei 189 ezer forint regisztrációs adó alapesetben 340 ezerre emelkedik, így ez a közteher továbbra is a költségvetés megbízható fejőstehene marad.
