Michal Dybula, a BNP Paribas befektetési csoport térségi stratégája a brüsszeli bizottsági prognózis elhangzása után az MTI-nek azt mondta: figyelembe véve egyebek mellett a nyugdíjak „igen jelentős” jövő évi emeléséről tett előző napi bejelentést vagy az MNB hét eleji konvergenciajelentésében foglaltakat, az EU által felvázolt deficitpálya „meglehetősen jóindulatú”. Az elemző saját alapeseti forgatókönyve szerint a „politikai ciklus miatt” különösen 2006 első fele lesz „kiábrándító” a költségvetés szempontjából. A választások utáni kormánynak azonban gyorsan lépnie kellene, nemcsak a rossz költségvetési teljesítmény miatt egyre idegesebb befektetők miatt, hanem azért is, mert a hiány igen jelentős teherré válhat a további gyors magyarországi gazdasági növekedésen és fejlődésen.
Arra a kérdésre, hogy ha a brüsszeli bizottság előrejelzését jóindulatúnak tartja, mi az ő hiányprognózia, a BNP Paribas szakértője azt mondta: a legrosszabb forgatókönyv esetében jövőre „„őven” a GDP 7 százaléka felett is lehet az ESA95-ös alapon számolt államháztartási hiány.
A Dresdner-bankcsoport londoni befektetési részlegének (DrKW) csütörtöki térségi makrogazdasági kommentárja szerint – amelyet a cég még az EU-bizottság aznapi jelentése előtt, az októberi költségvetési számok előző napi részletezéséhez kapcsolódva adott ki – nőtt annak az esélye, hogy a kormány a pénzforgalmi szemléletű (GFS) deficitcélt az idén teljesíti, de „a legjobb esetben is kérdéses”, hogy miképp. A londoni Dresdner-elemzők szerint a bizonyos területeknek juttatandó többletforrásokat prognosztizált bevételnövekedések terhére tervezi a Pénzügyminisztérium, részletesebb magyarázat híján azonban felmerül az a lehetőség, hogy a tárca legalább részben már beszámítja a Budapest Airport privatizációs bevételeit, és/vagy késlelteti a bankoknak szánt jelzáloghitel-támogatások átutalását.
A DrKW szerint azonban még ha a GFS-szemléletű hiány teljesül is az idén, az ESA95-ös elszámolású deficitkilátások 2005-re és 2006-ra egyaránt „változatlanul komorak”. A cég azzal számol, hogy jövőre az így számolt államháztartási hiány a nyugdíjköltségek nélkül eléri a GDP 7,2 százalékát.
