A Világgazdaság szerint már az is felmerül, hogy a jegybank esetleg alullövi idei inflációs célját. Ám a szakértők többsége szerint az egyensúlyi gondok és a globális tőkepiac bizonytalanságai visszatartják a jegybankot attól, hogy novemberben visszatérjen a kamatcsökkentés politikájához.
A szakértők ugyan az üzemanyagok körében előre hozott áfacsökkentés miatt számítottak arra, hogy a 3,7 százalékos szeptemberi szintről 0,1-0,2 százalékpontos mérséklődés lesz, de 3,2 százalékos tényadatot senki nem várt. Ez az érték megegyezik a februárban mért csaknem két évtizedes mélyponttal.
Főként az élelmiszerárak és a tartós fogyasztási cikkek területén voltak óvatosabbak az elemzők. Úgy tűnik, utóbbi termékkörben a jövő év eleji áfacsökkentés tovább élezi az amúgy is meglévő piaci árversenyt – fogalmaz Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője. Az árgarancia, az előre hozott áfacsökkentés és egyéb, az árcsökkentést szolgáló technikai megoldások elterjedése jelzi, e területen rendkívül erős kontroll alatt vannak az árak. Az áfacsökkentés előtti ármérséklésnek van még egy hatása: a gyakorlatban januártól életbe lépő adóváltozás árakban történő lefutása feltehetően részben még ezt az évet érinti, és jövőre csak az első néhány hónapban hoz további esést.
A fogyasztói árindex látványos csökkenése mellett az erős szezonalitású, hektikus ármozgású termékek hatását kiszűrő maginflációs mutató is egyre újabb történelmi mélységekbe süllyed, most épp 1,4 százalékon áll. Érdemes megjegyezni, hogy a 3,2 százalékon álló hivatalos inflációs mutató mellett akár már az is felmerülhet, hogy a jegybank elvéti, egészen pontosan „alullövi” az idei 4ą1 százalékos inflációs célját. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a benzinárak további esése mellett ez meg is történhet. Forián nem számít ilyesmire, ő 3,3-3,4 százalékos év végi inflációs mutatóra számít.
