Végre nem egy nagy esésbe szaladt bele a Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe, a BUX, amely ezen a héten 3 százalékos nyereséget könyvelhetett el. Az emelkedésből minden vezető részvény kivette a részét, amelyet döntően az utolsó két óra pozitív hangulatának köszönhet a piac.
A hosszúhétvégére a befektetők ugyanis úgy készültek, hogy tovább csökkentették a pozícióikat, de a pénteki amerikai pozitív irányú nyitást követően megfordult a trend, és kétszázalékos esésből egy százalékot meghaladó emelkedésbe ment át a BUX index. Ez ismét csak annak a biztos jele, hogy a nagyon óvatos, konzervatív megközelítés dominál szerte a régióban, de hazánkkal kapcsolatban mindenképpen, és csak külső hatásokra számíthatunk. Ez a kilátásokat illetően sem bíztat sok jóval.
Greenspan után a világ
A héten túl sok vállalati hír nem volt, ami képes lett volna jelentősen eltéríteni a befektetőket az eladási szándékuktól, így végül az eredeti irányadó trend érvényesült volna, ha a külső környezet nem lett volna kedvező.
A hét legfontosabb eseménye kétségkívül Ben Bernanke jelölése volt. George Bush amerikai elnök a neves közgazdászprofesszort, jelenlegi tanácsadóját nevezte meg Alan Greenspan utódjául, aki már 18 éve áll az amerikai jegybank szerepet betöltő Fed élén. Alan Greenspant sokan a világ második legbefolyásosabb emberének tartják, pontosan azért, mert a világ legnagyobb gazdaságának karmesteri pálcáját tartja a kezében. Azt már korábban tudni lehetett, hogy Alan Greenspan januárban távozik posztjáról és sokan ezt jelentős kockázati tényezőnek tartották, ezért kiemelt fontosságot tulajdonított a piac az utódlás kérdésének.
Ben Bernanke jelölését összességében jól fogadták, amit részben saját reputációjának, részben pedig az első nyilatkozatainak köszönhet. Ezekben a leendő Fed-vezér a folytonosságot helyezte előtérbe és a Greenspan-i politika és irányvonal követését ígérte. Arról is beszélt, hogy az inflációs célkitűzés (inflation targeting) rendszerének bevezetésén is érdemes lenne elgondolkozni, ami olyan félelmeket gerjesztett, miszerint ez csökkentené a Fed mozgásterét. Jelenleg ugyanis egy duopol célrendszer van érvényben, azaz a monetáris politika az árstabilitás mellett a gazdasági növekedésért is felelősséget érezve alakítja a kamatokat. Abban az esetben, ha az inflációra kinyilvánítanának egy fix sávot, akkor kevesebb mérlegelési lehetősége lenne a Fed-nek, és vélhetően az amerikai monetáris politika közelebb kerülne a tengerentúlon sokat bírált európai monetáris politikához.
Túl jó lett a GDP?
A másik pozitív külső hatás, aminek nagyban köszönhetjük, hogy a hetet jelentős emelkedéssel zárta a BUX, a pénteki amerikai, harmadik negyedéves GDP-növekedési adat volt. A piaci várakozásokkal szemben nem 3,6 százalékos növekedésről, hanem 3,8 százalékos emelkedésről számolt be az amerikai statisztikai hivatal. Ez csökkentette azokat a félelmeket, melyek szerint a Katrina-hurrikán következtében a vártnál nagyobb károk keletkeztek volna. A statisztika most azt mutatja, hogy a fogyasztásban volt ugyan visszaesés, de ez a termelésben nem jelentkezett, és így a GDP-növekedés nem sínylette meg a hurrikán romboló hatását.
A GDP-adatot követően mérsékelten erősödött a dollár, és enyhén emelkedtek az amerikai hozamok is. A vártnál nagyobb gazdasági növekedés nagyobb teret enged a Fed-nek a kamatok emelésére és jobban engedi, hogy az elszaladó infláció kerüljön a monetáris politika célkeresztjébe. Ez a magyar piac számára nem túl kedvező fejlemény, ugyanis ez tovább fogja drágítani a forrásszerzést a fedezeti alapok (hedge fundok) számára, aminek következtében tőkekivonásra kerülhet sor, és gyengülhet a forint, illetve a részvények árfolyama.
