Lehetséges, hogy ismét Magyarország lesz az a bástya, amely megmenti Európát a veszedelemtől, mint annak idején a töröktől? – kérdezte a külföldi újságírók egyike Rácz Jenő egészségügyi minisztertől egy nemzetközi sajtótájékoztatón azután, hogy a magyar kormányszóvivő bejelentette: az emberi szervezetben is védettséget okoz a hazánkban kifejlesztett madárinfluenza-elleni vakcina. A hír világszenzációként hatott: összeállítást készített a hazai kutatási eredményről többek között a CNN amerikai hírtelevízió, s az oltóanyaggal hazánk a múlt héten vezető nyugati lapok címoldalára került. A történelmi múltat idéző, kissé anakronisztikus „bástyaszerep” ezúttal bombaüzletet hozhat a magyar gyógyszergyártásnak és a költségvetésnek egyaránt – és nem csupán (nem is elsősorban) az európai, hanem főképp az ázsiai piacon. Ráadásul nem is kell hozzá világjárvány – elég, ha csak annak a réme fenyeget.
Miniszteri tájékoztató. Bizonyított véderő.
NŐ AZ ÁZSIÓNK. Ahogyan napról napra találnak újabb H5N1 vírussal fertőzött madártetemeket az Európai Unióval szomszédos országokban (sőt, már egy svédországi vadkacsatetem, és Szegeden tucatnyi elhullott galamb is keltett utólag alaptalannak bizonyult riadalmat, míg egy brit karanténban elpusztult papagájt lapzártánk idején erősen „gyanúsítottként” tartottak számon), úgy nő a magyar vakcina ázsiója. Az egészségügyi miniszter pedig már nem titkolja: az országnak az egészségügyi szempontok mellett immár az üzleti lehetőségeket is szem előtt kell tartania. A magyar oltóanyag jelentősége – mint az most már nyilvánvalóvá vált – nem csupán az, hogy bevetésre készen áll a technológia, amelybe a majdan nagy valószínűséggel „megszülető”, emberről emberre terjedő, világjárványt okozó vírust be lehet helyettesíteni, lényegesen lecsökkentve így a „nagy vakcina” előállításának idejét. A mostani oltóanyag, így ahogy van, a megfelelő engedélyezési procedúra után azonnal piacra dobható. Az értéke abból ered, hogy védelmet biztosít az emberek (és a szárnyasok) számára a madarak által hordozott vírus ellen, valamint kissé lebutítva alkalmas baromfi vakcinálására is. Főképp a távol-keleti országokban várható mindkét alkalmazás, hiszen a beteg madarak leginkább ott jelentenek veszélyt az emberre, ahol az ázsiai típusú állattartás során szinte együtt élnek a gondozók háziszárnyasokkal.
És mindez már nem csak fikció: a szerdai kormányüléssel már a héten megkezdődnek azok a kalkulációk, amelyek a vakcina ipari gyártása során várható nemzetgazdasági hasznot mérlegelik – tudta meg lapunk Rácz Jenőtől. „Ennek függvénye, hogy milyen kapacitásfejlesztő beruházást finanszírozunk az oltóanyaggyártásban” – tette hozzá a miniszter. A magyar állam tehát hamarosan befektetőként jelenhet meg, miközben már az együttműködésben reménykedő vakcinagyártó multik is kilincselnek
az Omninvest Kft.-nél, a H5N1 vakcina magyarországi gyártójánál. „Itt az egyik szereplő az Omninvest, a másik a magyar állam” – szögezte le a miniszter, aki elmondta még, hogy egy 1993 óta hatályban lévő szerződés meghatározza a jogi keretét egy ilyen típusú együttműködésnek. Ám Rácz Jenő, nemzetbiztonsági szempontból elrendelt titoktartási kötelezettségre hivatkozva, nem kívánt többet mondani a szerződés feltételeiről. A szabadalommal kapcsolatban Laczkó Tamás, az Omninvest Kft. tulajdonosa lapunk kérdésére elmondta: tárgyalni fognak az Országos Epidemiológiai Intézettel arról, hogy milyen arányban vette ki a részét a két intézmény az oltóanyag előállításában.
A potenciális vevők pedig már sorozatban érdeklődnek. Több ázsiai ország kormánya beoltatná a baromfigondozókat, a feldolgozó üzemek dolgozóit, s mindazokat, akik munkájuk során érintkeznek madarakkal. Mindezt késlelteti még a törzskönyvezési eljárás: itthon általában 3-6 hónapig tart egy új oltóanyag engedélyezése, de a nemzetközi törzskönyv megszerzése akár háromnegyed évig is elhúzódhat. „Igyekszünk ezt felgyorsítani” – ígérte a miniszter, aki a hazai szükségleteket néhány tízezer adagra becsüli. Ezt a mennyiséget akár engedély nélkül, saját felelősségre is legyártathatja a kormány. Így abban a percben, ahogy az oltóanyag megkapja a nemzetközi törzskönyvet, megindulhat a szer ipari gyártása.
VERSENYFUTÁS. Csakhogy itt van némi bökkenő. Igaz, hogy Magyarország világelső lett a vakcina-versenyben, ám velünk egy időben 58 ország startolt. A hírek szerint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Vietnam is csak pár lépéssel maradt el mögöttünk. Márpedig az a szérum hozhat nagy üzletet, amely a leghamarabb lesz forgalmazható. És nem utolsósorban: amelyikből egyszerre a legtöbbet tudják legyártani. Az Omninvest tömegtermelésben heti 500 ezer dózist képes szállítani. Az egészségügyi miniszter szerint külföldről hamarosan többmilliós tételre lesz kereslet. A várható bevételhez egy adalék: a miniszter szerint itthon 1000-1300 forint között lesz az oltóanyag ára. Ebből könnyen kiszámítható, hogy hamarosan többmilliárdos forgalmat lehet generálni, amelyből a magyar állam is szeretne részesülni.
Annak idején Zrínyi Miklós könyvet is írt – Az török áfium ellen való orvosság címmel – Magyarország bástya-szerepének erősítésére. Ahhoz, hogy a jelenkori veszedelem, a madárinfluenza-járvány megelőzésében a magyar oltóanyag főszerepet játsszon, még számos feltételnek kell teljesülnie. Jó lenne, ha ezúttal nem a szokásos módon folytatódna a történet, s nem csupán a találmányi fázisig lennénk sikeresek, hanem a hasznosítás terén is.
