a héten elfogadott módosítások után érdemben már nem módosulnak a néhány nap múlva következő végszavazáson. Vagyis azt már tudjuk, hogy a 2006-os büdzsé bevételi oldala mitől lesz mintegy 200 milliárd forinttal karcsúbb, mintha az idei szabályok szerint dolgozna jövőre is az adóhivatal.
A pozitív megközelítés szerint ezzel a kormány el is lőtte választási puskaporát, nagyobb osztogatásokra már nem marad kerete. A gazdaság szempontjából nem biztos, hogy a legszerencsésebb megoldás a nemzetközi összehasonlításban nem kirívóan magas felső szja-kulcs mérséklése vagy az áfa lejjebb szállítása, de legalább nem az üzleti élet számlájára próbálja betömködni a kormány az így keletkező lyukakat.
A pesszimista változat szerint viszont ennek következtében rendkívül feszesre sikeredett a jövő évi költségvetés kiadási oldala, az uniós társfinanszírozásra redukált fejlesztési forrásokkal, rövid pórázon tartott intézményekkel és önkormányzatokkal. A mindig kritikus állami számvevők a bevételi tervezést egy fokkal realistábbnak tartják, mint tavaly, ám annál kevésbé hihető, hogy a kiadási oldalon a koalíció tudná magát tartani az előirányzatokhoz. Sem az eddigi három év teljesítménye, sem a választási évben hagyományosan eluralkodó költekezési láz nem ad okot az előlegezett bizalomra. A 4,7 százalékosra tervezett GDP-arányos deficit tarthatóságát joggal kérdőjelezik meg hazai és külföldi elemzők egyaránt.
A bevételi oldal az adótörvények ismeretében számottevően már nem gyarapítható. A most beinduló költségvetési vita tétje így az, hogy a várhatóan erős lobbiigényeknek legalább a törvény elfogadásáig ellent tud-e állni a kormány. Vagy már a december 19-i zárószavazásig úgy felpuhul a kiadási oldal, hogy végképp komolytalanná válik az államháztartás kézben tartására tett újabb fogadkozás.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
