jó évet zártak tavaly is. E kijelentés még akkor is igaz, ha a forgalom – és főleg az eredményesség – növekedésének dinamikája 2004-ben a megelőző évihez képest alábbhagyott. Mindezzel együtt is imponáló az a hatékonyságjavulás, amely a nagyvállalati szektorban az utóbbi másfél évtizedben végbement. Sokéves távlatban a nyereségmutatók változása többszörösen haladja meg a forgalom növekedését.
A tavalyi lista – amelyet lapunk a múlt hét végén tett közzé egy vaskos különkiadványban, és amelynek nyilvánosságra hozatala egybeesett a TOP 200 Gálával – mindemellett számos meglepetéssel szolgált. Ilyen például, hogy bár a Kétszázak összesített üzemi eredménye újabb rekordot döntött, s több mint 100 milliárd forinttal emelkedve 1058 milliárd forintot ért el, a növekmény azonnal elolvadna, ha a nettó árbevétel alapján első helyezett Mol Rt., valamint a 2004-re a legjobb vállalat címet besöprő GE Hungary Rt. eredményjavulását levonnánk belőle. Az már kevésbé meglepő, hogy az üzemi eredményt jelző összesített mutatót nagy részben a kevésbé versenyképes állami monstrumok rontják, elsősorban is a MÁV, a Malév és a BKV hármasa.
Látszik tehát, hogy az uniós csatlakozás nagyobb versenyt generált, és ezt főleg a legnagyobbak tudták a maguk javára fordítani. A többiek hullámzó teljesítményt nyújtottak: jól szerepelt például a kiskereskedelem és az építőipar (bár az utóbbi esetében a kartellvádak cáfolata sokat javítana a renomén), más szektorok – mint például a távközlés, az informatika vagy az élelmiszeripar – nagyobb kihívásokkal szembesültek.
Az üzleti szféra – s efelől nem hagyott kétséget hétvégi rendezvényünk sem – a kormányzattól az államháztartás reformját, a kisebb és hatékonyabb állam megteremtését várja. A gazdaság fejlődésének jelenlegi fázisában ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy a magyar vállalatok versenyképesek maradhassanak a közös európai piacon. Szigorú költségvetési politika hiányában félő, hogy az európai szintű versenyképesség csak kevesek kiváltsága lesz.
