A csődtörvényt egy évtizede eredménytelenül toldozzák-foltozzák, ám félő, hogy a napirenden lévő módosítás sem ad megnyugtató megoldást a legsürgetőbb problémákra – legalábbis erre lehet következtetni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) jogi szekciójának tegnapi tanácskozása után.
Hamarosan a kormány elé kerül – az új társasági és cégtörvénnyel együtt – a csődtörvény módosítása is, amelyben számos szabályt pontosítanak, illetve új rendelkezéseket vezetnek be. A kamarai értekezleten azonban felhívták a figyelmet arra, hogy például hiába lesz egyértelműbb a felszámolás kezdő időpontja, ha azt a Cégközlönyben való megjelenés napjához kötik. A még meglévő cégvagyonnak ugyanis nem nyújt védelmet, változatlanul ki lehet üríteni a vállalkozást, mielőtt a hitelezők tudomást szereznek az eljárás megindulásáról. A módosítás ugyan bővíti a vagyonfelügyelő jogkörét, mégsem kap elegendő jogosítványt ahhoz, hogy megakadályozhatná a vagyonkimentést. Továbbra is problémákat okozhat a zálogjoggal biztosított követelések kielégítésével kapcsolatos szabályozás.
Szükség van szigorú felelősségi előírásokra, de azok kevésbé hatékonyak, ha – egyebek közt bonyolultságuk miatt – nehezen érvényesíthetők. A nyáron született, a cégvagyon rosszhiszemű átruházására vonatkozó, a tagokat érintő szabályt például az időközben felmerült aggályokra tekintettel igyekeztek kiigazítani, de alkalmazása változatlanul gondot okozhat.
