Az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület (EVCA) felmérése szerint a 0,119 százalékos arány az európai átlagnak csupán a harmada. Mégis, a vizsgált húsz ország között hazánk ezzel az eredménnyel tavaly a 10. helyre jött fel a 2003-as 17. helyről, maga mögé utasítva nemcsak a térség országait, de Olaszországot, Belgiumot, Svájcot, Ausztriát és Görögországot.
Tzvetkov Julián elmondta, hogy tavaly 41 ügylet keretében 35 céget finanszíroztak Magyarországon 108 millió eurós összértékben, amely némi visszaesést jelent a korábbi években megszokott 110-120 millió euróhoz képest. Az EVCA szerint a régióbeli befektetésekre összegyűjtött 430 millió euró negyedét, azaz 109 millió eurót magyarországi székhellyel vagy fiókkal rendelkező befektetők produkálták, és a régióbeli befektetéssel foglalkozó alapok is potenciális befektetési célpontként kezelik Magyarországot.
Kecsegtető fejlemény, hogy megjelentek a térséget korábban a magas kockázat miatt elkerülő nyugdíjalapok és feltűntek a globális alapok is. Az EU-n belül a források mintegy kétharmadát adták tavaly az intézményi befektetők, míg Magyarországon a hatályos törvények nem teszik lehetővé nyugdíjalapok, biztosítók, bankok bekapcsolódását. Hazánkban a 2004-ben gyűjtött források 32 százaléka kormányzati forrásból származott.
Az MKME abban bízik, hogy a piaci gyakorlatnak jobban megfelelő új szabályozás tervezete, amelyet várhatóan még ősszel elfogad a parlament, elősegíti majd a hazai intézményi befektetők bevonását a hazai alapokba, és megnyílik a lehetőség a tisztán hazai forrásokból álló, elsősorban hazai piacban gondolkodó, kis- és közepes vállalatokba befektető alapok előtt. Az új szabályok várhatón hatályon kívül helyezik a kockázati tőke törvényt, és a Tpt.-ben szabályozzák a kockázatitőke-alapokat is. Az alapok befektetői maguk dönthetnék el, hogy milyen stratégiával, milyen időtávra hoznak létre alapot, amelybe limitált mértékben, legfeljebb eszközeik 10 százalékáig az intézményi befektetők is pénzt fektethetnének be.
