Csalnak a többiek is?
Egyes magánbankok a különböző kormányoknak ugyanazokat a költségvetési trükköket ajánlják – mondta Joaquín Almunia a Financial Timesnak konkrét bankok és tagországok megnevezése nélkül. Az unió pénzügyi biztosa közölte: az eddiginél több uniós tisztviselőt állított rá erre a jelenségre, megpróbálva lépést tartani azokkal a bonyolult módszerekkel, amelyekkel a tagállamok igyekeznek kisebbre mesterkedni a deficiteket. Sok esetben a magán- és a közszféra közös beruházásaiban (PPP) történnek ezek a machinációk – tette hozzá a politikus. Jelenleg az EU 25 tagállamából 12 lépi át a GDP-érték 3 százalékában megszabott felső deficithatárt.
A kamara szeretné, ha a magyar kormány, összefogva a többi uniós tagországgal, azért lobbizna Brüsszelben, hogy az uniós statisztika az infrastrukturális fejlesztések költségeit időlegesen ne számolja az államháztartási hiányhoz – közölte Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke csütörtökön.
Szerinte ugyanis ahhoz, hogy az újonnan csatlakozott országok képesek legyenek felzárkózni, szükség van azokra a beruházásokra, amelyek a korábbi uniós tagállamokban már megvannak. Itt kétarcú az uniós bürokrácia, ugyanis egyik oldalról nyomást gyakorol az új tagállamokra, hogy zárkózzanak fel, másrészt a maastrichti kritériumokat kéri számon rajtuk. Mindezt úgy, hogy a korábban csatlakozott, elmaradottabb tagállamoknak az EU építette meg az infrastruktúráját.
Az euró bevezetése és a társadalmi-gazdasági fejlesztés nem vagylagos kérdések, mindkettőre szükség van – állítja Parragh. Szerinte mindenképpen szükség lenne Magyarországon a 2010-es euróra, azonban ennek valószínűsége egyelőre alacsony, mivel mindehhez nem a költségvetés kozmetikázására, hanem az államháztartás radikális reformjára van szükség. A kamarai elnök úgy vélte, hogy a befektetők a 2006-os választásokig beárazták a bizonytalanságot, de a választások után elfogy a türelmük. Akkor világos jelzést adnak majd arról, hogy milyen lépéseket várnak el a kormánytól, amelyek elmaradása esetén büntetni fogják az országot.
Parragh László bejelentette: a kamara 260-265 forint közötti euróárfolyamon rögzítené a forintot a közös valutához hazánk eurózóna-tagsága előtt. Az MKIK vezetője azt is elmondta, hogy egyetért Kuncze Gábor szerdai felhívásával az euró bevezetéséről.
Veres szerint lehet euró 2010-ben
A 2006-ban folytatódó költségvetésihiány-csökkentés arányos az ország lehetőségeivel. Nem biztos, hogy ez külső szemmel is elég jó ütem, de elég ahhoz, hogy 2008-ra megfeleljünk a kritériumoknak, és 2010-re megvalósítható legyen az euró bevezetése – mondta Veres János pénzügyminiszter egy üzleti reggelin.
A miniszter ezzel tovább növelte a témában megszólaló kormánypárti politikusok véleményének sokszínűségét. Először Gyurcsány Ferenc kormányfő rakta mérlegre a közös valuta 2010-es bevezetésének előnyeit és hátrányait; az utóbbiak nagyobb számából elemzők arra következtettek, hogy a miniszterelnök az euró céldátumának újabb halasztására készíti fel az országot és a befektetőket. Ezután Kuncze Gábor, a koalíciós SZDSZ elnöke levélben fordult a magyar gazdasági elithez, amelyben arra kérte őket: lobbizzanak pártjával közösen az euró 2010-es bevezetése érdekében.
