A privatizáció
A privatizációs szervezet augusztus végén hozta nyilvánosságra a B A Rt-ért jelentkező 9 cég közül annak az ötnek a nevét, amelyek rákerültek a rövidített listára, azaz velük folynak tovább a tárgyalások a ferihegyi reptér magánosításáról. Az öt vállalat – a brit B A A, a frankfurti repteret üzemeltető Fraport AG és a Deutsche Bank AG konzorciuma, a Copenhagen Airports A/S, a német Hochtief AirPort GmbH. és a Hochtief AirPort Capital GmbH. konzorciuma és az ausztrál Macquarie Airports Holdings Ltd.
Az ÁPV Rt. szerint a kilenc ajánlat 202-390 milliárd forint közötti volt, és meg nem erősített információink szerint a versenyben maradt cégek mindegyike legalább 300 milliárd forintot kínál a Budapest Airport (B A) Rt. 75 százalék mínusz 1 szavazatot megtestesítő részvénycsomagjáért. Korábban először 100, majd 200 milliárd forint körüli összeget emlegettek a B A Rt. értékével kapcsolatosan, így a fenti ajánlatok elsőre meglepően magasnak bizonyulnak. A rövidített listára felkerült öt cég november 2-án kötelező érvényű ajánlatot nyújthat be.
A BA számokban
A Budapest Airport Rt. tavaly konszolidáltan 32,97 milliárd forint nettó árbevételt ért el. A kamatfizetés, adózás, értékcsökkenési leírás és amortizáció előtti nyereség (EBITD A) az árbevétel 47 százaléka, 15,43 milliárd forint volt. A bevételekből a légiforgalmi bevételek 19,74 milliárd forintot tettek ki, a földi kiszolgálásból 3,71 milliárd forint bevétel származott és a kereskedelmi bevételek 7,89 milliárd forinttal járultak hozzá az éves árbevételhez. A legnagyobb jövedelmezőséget a légiforgalmi- és a kereskedelmi tevékenység mutatott 58, illetve 52 százalékos EBITD A-hányaddal.
A lap keddi számában arról számol be, hogy előreláthatólag október vége felé indítja újra a Budapest Airport eladási folyamatát az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. Erre a legutóbbi, a Fővárosi Bíróság által megsemmisített pályázat második fordulójába jutott öt jelentkezőt hívnák meg.
A cél az, hogy még idén vevőt találjanak a Ferihegyi reptér üzemeltetőjére. Az idei legnagyobb, akár 400 milliárdos bevétellel is kecsegtető privatizációs eljárást rohamtempóban kell hát “lezavarni”.
A meghívót a mostani állás szerint a német Hochtief, a szintén német Fraport, a brit BAA, az ausztrál hátterű Macquarie, valamint a dán Copenhagen Airports kaphatja kézhez. Közülük az első fordulóban, úgy tudjuk, a Hochtief élt a legkedvezőbb, 390 milliárdos ajánlattal. E szerint tehát jelenleg Düsseldorf, Hamburg, Athén és Sydney repülőtereinek üzemeltetője számít a legnagyobb esélyesnek. Az ÁPV úgy véli, a jelentkezők számára elvileg néhány hétnél nem jelentene nagyobb csúszást az új menetrend.
Kell a pénz
A különös igyekezet több okra vezethető vissza: egyrészt az állami büdzsének égető szüksége van a több százmilliárdos pluszbevételre, másrészt ha az ellenzéki Fidesz győzne a jövő évi választásokon, egy félbemaradt eladási procedúrát feltehetőleg már nem fejezne be. Ráadásul az ÁPV munkatársai csak akkor kapnak prémiumot – a legfelsőbb vezetőknél ez tízmilliós nagyságrendet tehet ki -, ha teljesítik az idei, minimálisan 300 milliárdos bevételi tervet.
Korábbi értesülések szerint az első fordulóból kiesett, Csányi Sándor bankvezér és Demján Sándor ingatlanberuházó által fémjelzett csapat a jelenlegi helyzetben mégis szeretne bekerülni a jogosultak közé. Erre, úgy tudjuk, nem kapnak lehetőséget, amit az is alátámaszt, hogy az első fordulóban ők tették a legalacsonyabb, 202 milliárdos ajánlatot.
A Budapest Airport eladása december 31. előtt mindenképpen megtörténhet – vélekedett Veres János pénzügyminiszter. Úgy tartja, a gyors végrehajtás azért indokolt, mert az eladás szerepel a tervekben; ha ezt nem teljesítenék, az a kritika érhetné őket, hogy elterveztek valami fontosat, és nem csinálják meg. A sürgősséget az is alátámasztja, hogy most zajlik a térség – repülőtereinek privatizációval egybekötött – fejlesztése is, és ha ebben lemaradunk, Budapest fejlesztése is lekerülhet a napirendről. Bármekkora összeget is ajánlanak majd a vevőjelöltek, bizonyos, hogy azt akkor éri meg nekik kifizetni, ha Ferihegyen rendkívül nagy arányú és gyors fejlesztéseket hajtanak végre, és növelik a bevételeket – érvelt Veres János pénzügyminiszter.
Az augusztus végén kihirdetett elsőfokú, nem jogerős munkaügyi végzés érvénytelenítette a BA privatizációs kiírását, miután helyt adott az üzemi tanács kifogásának. Az üzemi tanács szerint a munkáltató nem tett eleget a munka törvénykönyvében előírt egyeztetési kötelességének a privatizáció kiírása előtt.
Miért volt per?
Ugyan a Munkaügyi Bíróság augusztus végén kihirdetett elsőfokú végzése érvénytelenítette a cég privatizációjára kiírt pályázatot, de a döntés nem volt jogerős, és azóta az érintettek már megegyeztek a béremelésről. Ennek ellenére mindenki lélegzet-visszafojtva várta a bíróság döntését.
A repülőtér üzemi tanácsa augusztus elején beadványban kifogásolta, hogy a privatizáció előtt a munkáltató nem tartott a jogszabályi előírásoknak megfelelő egyeztetést az érdekképviseletekkel. Ezzel szemben az ÁPV Rt. azzal érvel, hogy ilyen helyzetben a privatizációs törvény paragrafusai a mérvadóak, azt pedig betűhíven betartották. Ennek megfelelően több kilónyi iratot juttattak el a bírósághoz annak érdekében, hogy bizonyítsák igazukat, bár – ennek ellenére – készültek egy vészforgatókönyvvel arra az esetre, ha leállna a magánosítás.
A megállapodás
A Budapest Airport menedzsmentjének szeptember közepi megállapodása miatt elmaradt a korábban tervezett sztrájk. E szerint éves szinten csaknem 17 százalékos alapbéremelésről, a 3 éves kollektív szerződésben, havi harmincezer forintos béren kívüli juttatási csomagban, valamint 57 ezer forintos üdülési hozzájárulásban egyeztek meg a cég és a sztrájkbizottság képviselői. Ennek megfelelően januárig visszamenőlegesen 10 százalékos béremelést kap minden munkavállaló. Amihez hozzájön az idén már végrehajtott 6,62 százalékos béremelés.
A BA és a szakszervezeteket képviselő sztrájkbizottság megállapodott abban, hogy a következő évre 417 ezer forint értékű adómentes juttatás jár minden dolgozónak. Ez havonta harmincezer forintos cafetéria-juttatást, valamint éves szinten 57 ezer forintos üdülési támogatást jelent. A felek új kollektív szerződést is kötöttek, amely határozatlan időre szól, és három éven belül nem mondható fel.
Ezen felül létrejött egy, a munkavállalók szociális helyzetének javítását koordináló munkabizottság is, amely harminc napon belül akciótervet dolgoz ki a munkakörülmények javítására. A megállapodás részét képezi a földi kiszolgálás és a minibusz-tevékenység önálló társaságban történő működtetése is. A megállapodás értelmében mindkét társaság legalább 99 százalékos BA tulajdonban marad, és az ott dolgozókra is vonatkozik a kollektív szerződés.
