 |
Honfitársaink közül képesek a legkevesebben az anyanyelvükön kívül valamilyen másik nyelven társalogni, s e tekintetben a (világnyelven beszélő) britekkel osztozunk a dicstelen sereghajtó címen – derült ki az unió polgárai körében végzett legutóbbi felmérésből. Számunkra egyelőre behozhatatlannak tűnik a listavezető Luxemburg előnye, ahol százból 99 polgár beszél idegen nyelven. Az AFP francia hírügynökség által közreadott adatok közül hiányoznak az újonnan csatlakozott országok egy részére vonatkozó számok. Az összehasonlítás alapjául szolgáló, 2003/2004-ben végzett Gallup-felmérés szerint azonban (a magyarok akkor 25 százalékon álltak) hozzánk hasonló eredménnyel „dicsekedhetnek” a románok és a szlovákok (29 százalék), nálunk csak kicsit jobbak a lengyelek (33 százalék), míg a csehek lényegesen jobb, 45 százalékos arányban bírnak idegen nyelvet.
Az egész unióra nézve biztató az a tény, miszerint a fiatalok nyelvtudása jóval meghaladja az idősebbekét: minden tíz 15-24 éves közül hét, míg az 55 éven felüliek közül csak minden harmadik európai polgár tud már idegen nyelven társalogni. Az angol nyelv népszerűsége töretlen: az európai válaszadók 34 százaléka jelölte meg az általa elsajátított idegen nyelvként, míg a németet 12, a franciát 11 százalék beszéli.
A hazai munkavállalókkal szemben mindenesetre az első számú követelmény továbbra is az angol nyelv ismerete – ahol egyáltalán nyelvtudást kérnek -, és gyakori, hogy a német vagy francia tulajdonú vállalatoknál is az angol a hivatalos munkanyelv. Az oktatásban még van hová fejlődnünk: a magyar középiskolások átlagosan 1,2 idegen nyelvet tanulnak, már itt elmaradnak az unió 1,6-os átlagától.
