Erős kritikát fogalmaztak meg a magyar államháztartás gazdálkodását illetően az IMF szakértői, amikor a közelmúltban Budapesten jártak. A nemzetközi szervezet közgazdászai hangsúlyozták, hogy a 2004-es költségvetési hiány felülvizsgálata megmutatta: a korábban jelzettnél jóval mérsékeltebbre sikerült a fiskális konszolidáció, ráadásul az idén ez a szerény kiigazítás sem folytatódik. A kabinet fiskális fegyelem helyett elszámolástechnikai intézkedésekkel próbálta, próbálja meg a hiánycélt teljesíteni. A szervezet közleménye szerint egyenesen „járványos” e módszer alkalmazása. Az Eurostat megállapításait az autópálya-építési költségek elszámolásáról üdvözli az IMF, s egyben felhívja arra a figyelmet, hogy a pénzforgalmi és az eredményszemléletű hiány közötti tetemes eltérés a büdzsé átláthatatlanságára utal.
Az IMF csalódottságát fejezte ki, amiért a konvergencia-programban a 2005-re vállalt hiánycsökkentés valószínűleg nem teljesül, s a jövő évi büdzséről ez idáig ismertté vált adatok sem kelthetnek túlzott várakozásokat a konvergencia-pályára való visszatérést illetően. Az adórendszer változtatását elemezve a valutaalap kétségeit fejezi ki, s fontos feladatként említi az adómentességek és adókedvezmények csökkentését az adóalap szélesítése érdekében.
Meglepőnek tűnhet első látásra az IMF azon felvetése, amely azt javasolta a pénzügyi vezetésnek, hogy változtasson a forint árfolyamrendszerén, s térjen át a magyar fizetőeszköz szabad lebegtetésére. Az IMF úgy véli: az eurózóna előszobájának számító ERM-II árfolyam-mechanizmus – amelyhez nagyon hasonló a jelenlegi magyar árfolyamrezsim – az eurócsatlakozás 2010-es dátumának megkérdőjeleződésével egyelőre szükségtelen. A javaslat szerint ennek alapján kockázatkezelési megfontolásokból hasznos lenne áttérni a szabad lebegésre.
A Pénzügyminisztérium (PM) azon melegében vissza is utasította az ötletet; a tárca szerint a szabad lebegésre való áttérés azt a veszélyt hordozza, hogy a forint hirtelen megerősödik, ami hátrányosan érintheti a gazdaság export-versenyképességét. Abban kétségtelenül igaza van a PM-nek, hogy az árfolyamrezsim megváltoztatása, az új rendszer bevezetése és elfogadtatása komoly hitelességi és bizalmi problémákat vet fel. Más kérdés persze, hogy az elmúlt években a PM és a jegybank által összehozott árfolyam-politikai fiaskók mennyire tépázták meg a jelenlegi rendszer – illetve annak állami szereplői – tekintélyét és hitelességét. Ebből a szempontból valószínűleg nem ártana egy új, de a jelenleginél kiszámíthatóbb és stabilabb árfolyamszisztéma.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
