Új fejezetet nyitott a kémia történetében két évtizeddel ezelőtt a 60 szénatomból álló, focilabda alakú molekula felfedezése. A különleges anyaggal kísérletezve ugyanis sikerült a nanocsöveket, valamint egy sor egyéb, a hatszöggé összekapcsolódott szénatomokat alapelemként tartalmazó szerkezetet előállítani. Hasonló áttörés várható most amerikai kutatók eredményétől: ők most DNS-ből szintetizáltak a focilabdához hasonló képződményeket.
A nanoméretű „focilabdák”. Új lehetőségek.
Az élőlények sejtmagjában a DNS-molekula őrzi a genetikai információt, s az élő szervezetek működésében betöltött szerepe vitathatatlan. S mivel képes óriásmolekulákká összeállni, illetve más molekulákat nagyobb egységekké összekapcsolni, egyre több kutató próbálkozik DNS-tartalmú nanoszerkezetek, sőt nanogépek fejlesztésével. A Cornell University vegyészeinek nemrég sikerült a DNS-ből nanoméretű focilabdaszerű kapszulákat előállítaniuk; szerintük ezekből a gömböcskékből idővel a gyógyszerek csomagolására és adagolására alkalmas nanoanyag készíthető.
A fullerén molekulánál mintegy ötvenszer nagyobb, ám szerkezetében azzal megegyező labdacsok érdekes módon önmaguktól jöttek létre. Mivel a kutatók által felhasznált, DNS-ből és polisztirolból álló molekulák egyszerre rendelkeznek víztaszító és nedvesedő végződésekkel, vízbe helyezve úgy szerveződnek, hogy a DNS érintkezzen a vízzel, a polisztirol pedig ne – a végeredmény a furcsa focilabda. A számítások szerint egyetlen ilyen gömb legalább 19 ezer építőegységből áll. A kutatók jelenleg a fullerén-szerkezet, valamint a vízben velük együtt megjelenő egyéb, gömb és rúd alakú molekulák mechanika, optikai és elektromos tulajdonságait vizsgálják.
