2013–2016?
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a vállalkozások versenyképessége miatt nagy szüksége van Magyarországnak az euró bevezetésére, de erre csak 2013–2016 között van reális esély – írja a rádió.hu.
A nagy bejelentések napja lesz a szerdai. A kormányzat végre bevallja, hogy – a közbeszédnek megfelelően – az államháztartás idénre tervezett hiánycélja nem teljesíthető, mivel a legtöbb egyszeri hiánycsökkentő tételt az uniós hatóságok nem engedik elszámolni.
A 2005-re tervezett – nyugdíjpénztári befizetésekkel korrigált – hiányt 3,6 százalékról vélhetően 6,1 százalékra emelik (más értesülések szerint 5,5 százalékra), míg a jövő évi – az egy évvel ezelőtt benyújtott, majd decemberben módosított konvergenciaprogramnak megfelelő – deficit 2,9 százalékról 5,3 százalékra ugrik (pénzforgalmi szemléletben 6,5 százalék). Ez jövőre 1533 milliárd forintos hiányt jelent. Ez az idei 1022,6 milliárd forintos előirányzatnál több mint 500 milliárddal magasabb összeg.
A Magyar Hírlap keddi száma ugyanakkor – szemben az elemzők által korábban jelzett 7,2 százalékkal – 7,4 százalékos nyugdíjkorrekció nélküli idei hiányról beszélt (ez a mutató nyugdíjkorrekció nélkül 6,1 százalékon állhat). Ezt a pénzügyi tárca a FigyelőNet kérdésére nem volt hajlandó kommentálni.
Gyurcsány már puhít
Mindez egybecseng Gyurcsány Ferenc kedd délutáni rádiónyilatkozatával, amelyben már megpedzette, hogy nem 2010 lesz az euró bevezetésének időpontja. A Reuters elemzői konszenzusa szerint ezzel elkezdődött a piac rossz hírekre trenírozása, ugyanakkor még egyáltalán nem biztos a bevezetés céldátumának kitolása – írja a Napi Gazdaság. Mindenesetre a piac mielőbb új dátumot akar (vagy a régi megerősítését), mert a legrosszabb a bizonytalanság.
Gyurcsány keddi nyilatkozatában szinte válaszút elé állította az országot. Szerinte ugyanis vagy autópályát épít az ország, vagy gyors hiánycsökkentésbe kezd, és akkor 2010-ben itt az euró. A kormány – Gyurcsány szerint – inkább a sima átmenetet, illetve a korábban elkezdett programot választja, mivel az autópályákat 50 évre építik.
Mi a baj?
Ugyanakkor az autópálya-építésnek kis szerepe van a hiány elcsúszásában, inkább strukturális problémáról van szó, ezt pedig csak egy alapos államháztartási reformmal lehet orvosolni.
A nagyon magas hiány oka, hogy az Eurostat nem fogadja el azt a módot, ahogyan a kormány korábban az államháztartás könyvelését vezette. A legnagyobb terhet a tavalyi számokra a 13. havi – tavaly elhalasztott, és csak idén nulladik havi bér néven a közszférában kifizetett – juttatások jelentették. Ezt ugyanis eredményszemléletben 2004-re kell elszámolni – szólt az uniós statisztikai hivatal verdiktje. A pénzügyi tárca teljes mértékben elfogadta az Eurostat iránymutatását.
2005-ben pedig a PPP-be vitt autópályákat kellett visszavinni a költségvetésbe (jövőre már biztos, hogy az Eurostat iránymutatásainak megfelelően kerül ki az autópálya-építés a költségvetésen kívülre). Ezen túl Veres János pénzügyminiszter 2006-os, egyelőre nem részletezett, egyszeri hiányjavító intézkedések elvetését is bejelentette.
A kormányzat valószínűleg követi az eddigi gyakorlatot, és továbbra is az 1022 milliárd forintos pénzforgalmi egyenleget kommunikálja, hiszen ez a szám többé-kevésbé tartható lesz. Ugyanakkor az euró bevezetéséhez nem ez, hanem az eredményszemléletű deficitek alakulása a lényeges.
