A színházaknál az a bevett szokás, hogy a jegyárakat az őszi szezon megkezdésekor korrigálják. Ez alól kivétel idén csak a Budapesti Kamaraszínház volt, amely még márciusban emelt árain. A társulat a három helyszínen átlagosan évi 610 alkalommal ad elő. A Shure és az Ericsson Stúdióban 1750 forintért lehet megtekinteni őket, és ez az alsó kategória a Tivoli színházban is, ez utóbbi helyen a legdrágább jegyek 2200 forintba kerülnek. A gyermek előadásokért 900 forintot kell fizetni. Szűcs Attila Gazdasági igazgató elmondta, az így befolyó összeg a költségeknek csupán 20 százalékát fedezi, az állami támogatás pedig 70 százalék körül van, de ha továbbra is 99 százalékosan telített nézőtér előtt akarnak játszani, nem emelhetik tovább az árakat.
A Nemzeti Színház gazdasági igazgatója, Farkas Ágnes elmondta, náluk kizárólag az inflációt követi majd az árkorrekció, így e jegyekhez 1200 és 3500 forint között lehet majd hozzájutni, a következő szezontól pedig bérletek bevezetését is tervezik. A fővárosi fenntartású Katona József színház is csak az infláció mértékével emel, ugyanis az előző évadban jóval többel voltak kénytelenek növelni az árakat.
A Vígszínházban már száz éve fejlett bérletrendszer működik, ami mind az intézménynek, mind a nézőknek biztosítékot nyújt – mondta Lázár Egon, gazdasági igazgató. Idén 10 százalékkal nőtt a bérletvásárlás, a legnépszerűbbnek a Pesti és a Víg hat előadására szóló kombinált bérletek számítanak, amikhez 5500 és 9000 forint közötti áron lehet hozzájutni, de a Vígszínház három előadására már 1500 forintért is lehet széket bérelni.
A Pesti Színház 9 százalékkal emelte árait, a legolcsóbb jegy 1100 forintba kerül. Az Új Színházban 1800-tól 2500 forintig kategorizáltak, a Stúdió színpadon pedig 1100 és 1500 forint közötti a helyár.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
