Sajátos helyzet állt elő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfői kamatcsökkentését követően. Az optimizmust sugalló – s így további kamatcsökkentéseket valószínűsítő – inflációs helyzet ellenére a jegybank elnöke pesszimistán ítéli meg a fiskális politikát, s mivel a szerinte szükséges reformok végigvitelére már nincs idő, lehetetlennek tartja a 2010-es eurózóna-csatlakozást.
monetáris tanács 25 bázisponttal, 6,0 százalékra csökkentette az irányadó kamatot, amely ezzel újabb történelmi mélypontra süllyedt. A piac számított rá, meglepetést nem okozott a döntés. Újdonság viszont, hogy a jegybank a kamatdöntés indoklásában határozottan elutasít minden további rövid távú adócsökkentést. Az igazi meglepetés ebben a „minden további” szókapcsolat, ami ebben a kontextusban azt jelenti, hogy az MNB nem tartja lehetetlennek az eddig bejelentett, s tetemes bevételkieséssel járó adóintézkedések kompenzálását tényleges kiadáscsökkentésekkel.
Mindenesetre közeleg szeptember 30-a, a költségvetés benyújtásának határideje. A piac – és ezek szerint a jegybank is – határozott garanciákat szeretne látni arra, hogy a becslések szerint 700-800 milliárd forint kiadáscsökkentést betervezik a költségvetésbe. A jegybank az augusztusban 2 százalék alatt stabilizálódott maginflációra való tekintettel nyugodtan csökkentheti akár még tovább is kamatait. Ugyanakkor tekintettel kell arra is lennie, hogy a külföldi befektetők finanszírozási hajlandósága minden egyes kamatvágással – és persze az amerikai Fed minden egyes kamatemelésével – egyre csökken, mivel szűkül a dollár-, illetve a forintkamatok közötti rés.
A jövő évi – valamint az idei – költségvetéssel kapcsolatos bizonytalanság erre rátesz egy lapáttal, így ismét felerősödhet a forint komolyabb meggyengülése iránti várakozás. A továbbra is kedvező inflációs kilátások szempontjából nézve azonban valószínűleg nem akadályozza meg semmi az MNB-t abban, hogy az idén még legalább 25 bázisponttal lazítson az irányadó rátán. A jegybank 2005-ben eddig összesen 350 bázisponttal vitte lejjebb a kamat szintjét. A kamatdöntést követőenem Járai a jegybank elnöke elmondta: bár felmerült az 50 bázispontos vágás lehetősége is, a tanács nagy többséggel döntött a 25 bázispont mellett.
