Kivételes tulajdonságaik okán a szén nanocsöveknek nevezett, szénatomokból álló, henger alakú molekuláris képződmények számos kutatási terület képviselőinek figyelmét felkeltették: szakítószilárdságuk a pókfonalénak többszöröse, rendkívül rugalmasak, jól vezetik a hőt és félvezetőket is lehet belőlük gyártani. A tudósok elektromos áramköröket is fabrikálnak e milliméternél milliószor vékonyabb csövekből. Amerikai kutatók most egy olyan eljárással álltak elő, amelyre építve a nanocsövekkel működő, szupergyors processzorok tömeggyártása is lehetővé válhat. Eddig a tranzisztorok elemeiként működtethető csövecskéket közvetlenül a csipeken növesztették, valamilyen anyag elpárologtatásával és a gőzöknek a bevonandó felületen való kondenzációjával. Ez a módszer azonban félvezető csövek mellett olykor nemkívánatos, fémesen vezető struktúrákat is létrehozott, ráadásul a keletkező csövek átmérője is változó volt. A University of Pennsylvania fizikusai – részben más kutatók korábbi eredményekre támaszkodva – most megoldották a nanocsövek különálló előállításának és szétválogatásának problémáit, és eredeti megoldást találtak azok pontos rögzítésére is a szilikonlapkákon.
Ehhez a csipet meghatározott mintázatban ragasztószerű anyaggal vonták be, majd egy nanocsöveket tartalmazó folyadékba mártották. A felesleges ragasztóanyagot és folyadékot pedig később eltávolították a szilikon felületéről. Az eljárás segítségével a kutatók szerint nagy mennyiségben készíthetők jó minőségű nanoáramkörök, amelyek ezért biztosan szerepet játszanak majd a jövő elektronikájában.
