Viszonylagos érdektelenséget érzékeltünk eheti szavazásunk alkalmával, amely nyilván több tényezőnek tudható be. A nyári nyaralások mellett mindenesetre az a legvalószínűbb, hogy olvasóink, a magyarok többségéhez hasonlóan kevéssé érdeklődnek a részvénypiac iránt, és a megtakarításoknak inkább más formáját preferálják. Három és fél napon át tartó, reprezentatívnak nem minősülő szavazásunkra végül 1389 voks érkezett, ami durván feleannyi, mint ami egy-egy politikai, közéleti kérdésünkre szokott hasonlóan rövid idő alatt beérkezni.
368-an, a szavazók 26,5 százaléka túl kockázatosnak minősíti a tőzsdét, emiatt egyáltalán nem vásárol részvényeket, és úgy látszik, hogy még a 20 ezres álomhatár könnyed átlépése sem bátorítja erre. A szavazók közel háromnegyede viszont állást foglalt abban a kérdésben, hogy a BUX index közelmúltbeli szárnyalását követően most vajon mi a helyes stratégia: venni kell vagy eladni. A voksolók 38,5 százaléka, 535-en úgy vélték, a 20 ezres szint közeléből már csak lefelé mehet a tőzsdemutató, ezért most már el kell adni a részvényeket. 35 százaléknyi, 486 szavazat viszont a merészebb szcenárióra érkezett, nevezetesen, hogy még tart a lendület, és tovább lehet bátran vásárolni a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvényekből.
Spekuláns vagy befektető
Megkérdeztük Zékány Andrást, az ING elemzőjét, lapunk befektetési szakértőjét, aki a bátrabb befektetők pártját fogta. Véleménye szerint még szintén tart a lendület.
Az efféle tanácsokat ugyanakkor nem lehet anélkül megfogalmazni és értelmezni, hogy tudnánk, az adott befektető milyen időtávban gondolkozik. A szakértőinkhez intézett korábbi kérdések során sokan pont ebbe a problémába ütköznek, és óhatatlanul összekeverik a spekuláns és befektető fogalmát. Zékány András szerint a spekuláns rövid távon szeretne nagy haszonra szert tenni és ezért nagy kockázatot is vállal. Gyakran kereskedik, akár napon belül is és akár olyan piacokra is elmerészkedik, amelyeket nem ismer, vagy olyan vállalatok részvényeiből is vesz, amelyek árfolyamát nem a fundamentumok mozgatják, hanem a többi spekuláns rángatja és megpróbálja megtippelni, hogy merre tovább.
A FigyelőNet szakértői ugyanakkor befektetési tanácsokkal próbálnak szolgálni. Befektetőknek, nem spekulánsoknak. Legalább két-három éves időtávban gondolkodó, a kockázatokkal is józanul kalkuláló részvényvásárlóknak. Ez azért is fontos – mutat rá Zékány -, mert tévhit, hogy képesek a befektetők időzíteni a piacot. Már az hatalmas teljesítmény, ha a tőzsdei ciklusok alsó harmadában tudunk venni és a felső harmadában eladni. Persze bárkinek lehet szerencséje, de aki ezt akarja tesztelni a tőzsdén, az már nem befektető, hanem spekuláns.
