A hajótörzs vízbe merülő részét általában többféle vegyszerrel kell kezelni: az üvegszálas hajókat elsősorban az ozmózistól – ez egy, a testet elvizenyősítő, rongáló folyamat –, másrészt a vízi élőlények, különböző tengeri állatok megtelepedésétől kell megvédeni. Ez utóbbiak ellen például speciális olajokat és gyantákat használnak, amelyek különböző, egyébként a környezetre ártalmas vegyületeket szivárogtatva riasztják el hajót ellepni akaró lényeket. Amerikai biológusok most ettől eltérő felfogással mechani?ai védelmet szerkesztettek: megoldásukban az érdes cápabőr mikroszkópos szerkezetét utánozzák, az így előálló bevonat egyszerűen kényelmetlen a tengeri állatok számára.
Cápabőr. A természet trükkje.
Míg a legtöbb nagytestű tengeri állat – például a cetek, vagy teknősök – bőrén közönségesnek számítanak a kacsakagylók, ezek a helyhez kötött életet élő rákok, a cápák esetében hasonló társbérlet szinte soha nem fordul elő. A kutatók szerint ennek oka a cápabőr egyedülálló szerkezetében keresendő. E primitív halak testét ugyanis durva, a fogakhoz hasonló szaruképződmények fedik. (Egyébként e pikkelyekből származtathatók a gerinces állatok fogai is).
A fogacsok olyan élesek, hogy az állat támadóit megsértik, a kényelmes felületeket kedvelő rákokat pedig elriasztják. A hatás valószínűleg azon alapul, hogy az a ragasztó fehérje, amelyet a kacsakagyló a megtelepedés első lépéseként kiválaszt, a csúcsos hepehupák miatt csak jóval kisebb felületen érintkezhet a bőrrel. A kutatók most szilíciumtartalmú anyagokból mesterségesen állítottak elő cápabőrszerű struktúrákat, és úgy találták, ezek csaknem hetven százalékkal is csökkenthetik a hajók testén megteleped? rákok mennyiségét. A biológusok a kutatás következő fázisában ennél nagyobb hatékonyságot céloznak meg: a vegyszerek és a mechanikai védelem kombinálásán dolgoznak, amellyel szerintük tökéletesen lerakódásmentes felületek állíthatók elő.
